Nem csak szexuális úton terjed a HPV

A HPV elleni védőoltás

A felfedezés, hogy a méhnyakrákot a HPV vírus okozza, 2008-ban orvosi Nobel-díjat ért, de azóta már azt is tudjuk, hogy más komoly betegségek háttérben is ez a kórokozó áll, és a betegség nem csak a nőket érinti. A rosszindulatú elváltozások célpontjai lehetnek: a pénisz, szeméremtest, hüvely, szájüreg és a gége is, gyakran szemölcsök is kialakulhatnak.

Hogyan kerül a kórokozó a szervezetbe? A HPV a leggyakoribb szexuális úton terjedő megbetegedés, de nem csak így válhatunk az áldozatává. A vírus által előidézett, hosszú időn keresztül fennálló fertőzés vezethet a sejtek rosszindulatú elváltozásához, ami olykor évekbe, vagy akár évtizedekbe is telhet. Egyszerre akár több törzzsel is fertőződhetünk, a szervezet pedig képes lehet ezzel megbirkózni külső segítség nélkül is – igazi veszélyt a magas patogenitású törzsek jelenthetik.  Nem csak a nők érintettek, és nem csak ők vannak veszélyben, a férfiak, fiúk vakcinációja is fontos lenne.

A tünetek: A betegség gyakorlatilag sokáig tünetmentes lehet.

Lehetséges oltási sémák: A vakcináció bármely életkorban védelmet jelent, de a szexuális élet megkezdése előtt a legoptimálisabb erre gondolni. A rendszeres nőgyógyászati szűrés a vakcinációt követően is javasolt, a védettség pedig három oltással alakítható ki, melyek fél év alatt kerülnek beadásra. Fiatalabb korban elegendő lehet két oltás is, olyan jó eredménnyel zárultak az utánkövetéses vizsgálatok. Az oltóanyag nem okozhat rákot, hiszen nem tartalmaz örökítő anyagot, nem képes a sejtet átprogramozni.

A bárányhimlő elleni védőoltás

A kórokozót 1954-ben sikerült izolálni, az első oltóanyagot a japánok 1970-ben állították elő. Magyarországon évente 30-40 ezer esetben fordul elő megbetegedés, tízéves korra a gyermekek 90%-a átesik rajta. Gyakoriak a súlyos szövődmények, 1 év alatt és 15 év felett a legnagyobb a rizikó (minden 60 000. beteg meghal). Nem mindegy, hogy közösségbe kerülés előtt be van-e oltva a gyermek, hiszen nem tudhatjuk előre, kinél lesznek nagyon súlyos, olykor maradandó következményei a lezajló betegségnek. A szövődmények lehetnek: tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, idegrendszeri tünetek, a bőrön kialakult hólyagok elfertőződése, de lehet szív, máj, ízületi érintettség is.

Hogyan kerül a kórokozó a szervezetbe? Cseppfertőzéssel terjed a vírus, illetve a kialakult hólyagokban is jelen van, ami szintén fertőzőképes. A lappangási idő 10-21 nap, de a bőrkiütések megjelenése előtti 1-2 napban is fertőzőképes az érintett személy. A betegséget követően a vírus elbújik a szervezetben, ennek 50 éves kor felett övsömör lehet a következménye. A vírus súlyosan károsítja a születendő kisbabát, különösen a terhesség első 20 hétben, és ha az anya a születés előtti napokban fertőződik, a baba az esetek 30%-ban nem éli túl (ezért is ajánlott a családtervezési oltás.)

A tünetek: Először láz, rossz közérzet. A kiütések (200-500 közötti a számuk) elsőként a fejen és a törzsön jelennek meg, majd a végtagok válnak érintetté. Ameddig a hólyagok jelen vannak az érintett személyen, az fertőzőképes! Beteg emberrel történő kontaktust követően az első 72 órában kapott oltás megóvhat a betegség kialakulásától, annak lefolyását mérsékelheti.

Lehetséges oltási sémák:  Hosszú távú védettséget két oltás okoz, ezek között 13 év felett minimum négy hétnek kell eltelnie, fiatalabb életkorban pedig legalább három hónap javasolt. Nagyon ritkán az oltott ember is megbetegedhet, de akkor a betegség sokkal enyhébb lefolyású.

Forrás: Budai Oltóközpont, purecom