Új világjárvány? A H1N1 már megkerülte a Földet 2009-12-04 Napi Hírek Megosztás: Tweet Ez az új vírus már megkerülte a Földet, és kirobbantotta a 21. század első influenza világjárványát. Az igazolt fertőzések és halálesetek száma folyamatosan emelkedik, és a legnagyobb veszély a fiatalokat fenyegeti. Sertésinfluenza A legtöbbünk nem tart a szezonális influenzától. Néhány évtizedenként azonban egy gyökeresen új influenza-törzs bukkan fel, éppúgy, mint a sertésinfluenza H1N1 vírusa. Az orvosok szerint nehéz megjósolni, hogy milyen lesz az új típusú influenza lefolyása. A kezdeti jelentések szerint a legtöbb beteg a fiatal korosztályból került ki, átlagéletkoruk 12?17 év között van. A kór általában enyhe lefolyású, de tökéletesen egészséges gyerekeknél is okozott végzetes fertőzést. Az influenzás esetszám növekedése elsősorban a gyerekek és a fiatal felnőttek megbetegedéséből adódik. Az iskolák bezárása nem igazán gátolta meg a vírus terjedését. Tavaly azonban a járvány a tanév végéig nem robbant ki. Idén azonban más a helyzet. Már most fel kell készülnünk! Vakcinagyártás A zűrzavar közepén az Egyesült Államok kormányzata azt a nagyszabású intézkedési tervet tűzte ki maga elé, hogy egy nemzeti oltási kampány keretében kezdetben 45 millió egység, majd újabb 100 millió egység vakcinát adnak be. Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok és más jóléti államok készleteik céljára máris tömeges szállítmányokat rendeltek meg az új influenza vakcinából. Egyedül az amerikai Védelmi Minisztérium 2,7 millió egység oltóanyagot szerzett be a hadsereg számára. Az oltóanyag-kipróbálásban részt vevő dr. Karen Kotloff úgy véli, hogy nem lehet késlekedni. Ez a program három fő kérdésre próbál választ kapni. Az egyik, hogy milyen erős legyen az a vakcina, ami optimálisan alkalmazható a különféle korcsoportok oltására. A második kérdés, hogy egy vagy két oltásra van-e szükség, a harmadik pedig, hogy milyen gyorsan alakul ki az immunreakció. A kísérletekből máris kiviláglottak a válaszok. Úgy tűnik, hogy a legtöbb egészséges felnőtt számára egyetlen adag új influenza-oltás is elegendő, és az előállított vakcina hatása rendkívül gyorsan kialakul. Az 1976-os sertésinfluenza-járvány emléke még napjainkban is kísért. Negyvenmillió amerikai állt sorba oltásért, de szövődmények is jelentkeztek. 532 esetben Guillen-Barré szindróma alakult ki. Ez a ritka idegrendszeri kórkép átmeneti vagy elvétve tartós bénuláshoz vezet. Bár a legtöbben végül felépültek, a vakcina körüli viták nem csendesednek el. Azóta ugyanis egyetlen járványt sem észleltek, és az ellenzők megkérdőjelezték a kormány 1976-os elkapkodott oltási kampányát. Az influenzavírus azonban már korábban is okozott meglepetéseket,ami újfent bekövetkezhet. Bármely szuperinfluenzás válság során gyors és konkrét döntéseket kell hozni, amelyek értékét csak utólag lehet megbecsülni. Riadó Mexikóban A mostani sertésinfluenza-járvány 2009 áprilisában kezdődött egy mexikói mezőgazdasági kisvárosban, La Gloriában. Az első igazolt beteg Edgar Hernandez volt. A járványügyi felügyelők rövidesen több száz influenzaszerű tünetre panaszkodó beteget észleltek. Mexikóban járványriadót hirdettek. Az ország húszmilliós fővárosával közölték, hogy készüljön fel a legrosszabbra. A kormány első intézkedésként megpróbálta meggátolni a vírus terjedését, a járvány azonban futótűzként söpört végig. Négy hét alatt 105 esetet azonosítottak a különböző országokban, köztük az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, sőt, még a távoli Új-Zélandon is. Június tizenegyedikére világjárvánnyá fajult a helyzet. Az új influenza-járvány új kihívásokkal szembesítette az egészségügyi szakembereket. A legtöbb influenzavírus két genetikai elem kombinációját tartalmazza. A H1N1 azonban négy ilyen elemből áll. Ezek közül kettő a sertésinfluenza; egy a madárinfluenza és egy a humán influenzavírus génjeit képviseli. Ezzel a teljesen új kombinációval korábban még soha nem találkoztak. Bár az első igazolt eseteket Mexikóban észlelték, a kutatók még mindig nem biztosak abban, hogy honnan származik a vírus. A vírus eredete A legtöbb vagy talán az összes influenzavírus építőelemei évszázadokkal ezelőtt Kínában alakultak ki. Amikor Dél-Kínában úgy négy és félezer évvel ezelőtt háziasították a kacsát, nem történt más, minthogy a természetben jelenlévő vírusok bekerültek a háztáji gazdaságokba. Az influenzavírus-törzsek általában vízimadarakban keletkeznek, de amikor az emberek, a szárnyasok és a többi háziállat viszonylagos közelségben élnek, a vírusok egyik fajról a másikra is átkerülhetnek. Az elmúlt száz évben pedig robbanásszerűen megnőtt a Föld népessége, valamint a baromfi- és a háziállatállomány létszáma is. Világszerte hatalmas baromfitelepek létesültek, némelyikben több tízezer csirkét is nevelnek egy helyen. Minél inkább a közelségükben élünk, annál valószínűbb, hogy a betegséget is elkapjuk tőlük. Mivel egyre nő a népesség és egyre több szárnyastelepet létesítenek, egyre valószínűbb, hogy kialakul, felbukkan és elterjed egy új pandémiás vírus. Humán- és madárinfluenza vírusok is léteznek. A genetikai különbségek miatt az influenzatörzsek csak ritkán terjednek át egyik fajról a másikra. Gyakran egy hordozóra van szükségük ahhoz, hogy áthidalják e fajok közti szakadékot. A természetben előforduló, potenciális hordozók például a sertések, bennük ugyanis a humán- és a madárinfluenza-vírusok egyaránt előfordulhatnak. Világjárvány kialakulása Képzeljünk el egy lehetséges forgatókönyvet arra vonatkozólag, hogy hogyan alakulhat ki mutáció révén egy új szupervírus, és ez hogyan robbanthat ki egy világjárványt. Tételezzük fel, hogy a madárinfluenza-vírust tartalmazó csirkeürüléktől megfertőződik egy olyan sertés, mely egyidejűleg már egy farmertől származó, humán influenzatörzset is hordoz. A sertés szervezetén belül a kétféle vírus ?egyesülve? egy képzeletbeli új, gyilkos hibriddé alakulhat át. A sertésekben és az emberekben a nyálkahártyák képezik a fertőzések elleni védekezés elsődleges vonalát. A szervezetbe jutó influenzavírusok zöme itt esik csapdába. Lépjük át a mikroszkopikus mérettartomány határait! A nyálkahártya felszínén egy hibrid vírus sodródik a váladékban, egy abból a több millióból, mely a sertés szervezetében támadásra készen bújik meg. Amikor ez az új influenzatörzs visszakerül az emberre, kezdetét veszi a következő világjárvány. Most juttassuk el ezt a hibridvírust egy sűrűn lakott nagyváros egy tetszés szerinti pontjára! Amikor a hentes feldarabolja a sertéshúst, az állat vérében és szöveteiben rejtőző vírusok szétfröccsennek a levegőbe. Vajon ezek az emberek lesznek az új influenza első áldozatai? Erre a kérdésre talán soha nem kapunk választ. A pandémiákat csak ritkán lehet visszakövetni az állatról emberre terjedő fertőzés első állomásáig. A kórházi betegnyilvántartásoknak és a légitársaságok utaslistáinak köszönhetően viszont rendszerint azonosítani tudjuk a nulladik beteget; azt az embert, akiről majd városról városra, országról-országra terjed el a betegség. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a tudományos hátterét, hogy miként lesz a kezdeti járványból pandémia, feltételezett fertőzőforrásunk nyomába szegődünk. Alig pár órával azután, hogy megfertőződött, anélkül, hogy tudatában lenne, máris terjeszti a hipotetikus vírust. Két faktor segítségével jósolhatjuk meg, hogy egy új influenzavírus mennyire súlyos megbetegedést képes okozni. Először, hogy milyen mértékben károsítja a szervezet immunrendszerét; másodszor pedig, hogy milyen könnyen képes terjedni. Hivatalosan akkor következik be a pandémia, amikor a vírus a világ két vagy több területén elterjed az emberek között. A széles tömegeket sújtó influenza-pandémiák néhány évtizedenként óraműpontossággal bekövetkeznek. Forrás:
