Oltassak vagy ne oltassak?

A megkérdezett magyarok többsége hallani sem akar a H1N1 elleni vakcináró. Továbbra sem akarja beoltatni magát az új influenzavírus ellen a tél elején.

A november eleji közvélemény-kutatáshoz képest alig két hétre azonban 13-ról 18 százalékra emelkedett azok száma, akik igénybe vennék a vakcinát. Míg október 30-án a válaszadók 73 százaléka válaszolt nemmel arra, hogy beoltatja-e magát, november 13-án már csak 57 százalékuk tett így  ? olvasható a Szonda Ipsos legfrissebb felméréséből. A megkérdezettek 10 százaléka már beoltatta magát: két héttel ezelőtt még csak 4 százalékos volt ez az arány. A mostani megkérdezésénél egyébként a 18-39 év közöttiek utasították el az oltást a legnagyobb arányban, a megkérdezettek 60 százaléka nem kért a vakcinából.

Pártpreferencia alapján ugyanakkor most a Jobbikkal szimpatizálók ? a megkérdezettek 73 százaléka ? utasították el az oltást, míg az előző felmérésben a Fidesszel szimpatizálók tették ezt a legnagyobb arányban. A felmérés arra is rávilágított, hogy azok közül, akik nem akarják beoltatni magukat, a legtöbben (21 százalék) jobban félnek az oltás esetleges mellékhatásaitól, mint a betegségtől. A korábbi felmérés szerint 27 százalékuk gondolta így. Nagy arányban, 20 százalékban válaszolták azt, hogy általában elutasítják a védőoltásokat, míg 17 százalékuk úgy véli, hogy nem kapja el a betegséget.
1928
Manapság újra divatba jött, hogy egy-egy politikusunk külföldi útjára a köztelevízió tudósítói  stábot delegál. Hogy azután egy percben  beszámoljon  a másnapra felejthető történésekről. Nem érne többet, ha ezen az úton, vagy út közben az adott ország jelentős orvosi kutatóműhelyeinek véleményét is rögzítenék? Hogy tudhassuk, hogyan alakulnak  a kutatói, a gyógyítói törekvések más országokban, hogy  a tájékozottság növelésével ilyen módon is hozzájárulhatna például a köztelevízió az emberek közérzetének a javításához.

Aki ugyanis többet tud, szélesebb körű információk birtokában van,  az könnyebben dönthet. A védőoltás beadatásáért  a felelősség ez esetben mindenkié. Az ehhez szükséges megfelelő információk eljuttatásáért a média. Addig is, amíg ez kialakul, marad a – pestiesen szólva:  ?zuhanyhíradó? -, a sok esetben kitalált vagy elferdített történetek,  sajátos és megalapozott információkat nélkülöző vélemények és a  bizonytalanság. Talán a védekezés módjai és praktikái  terjesztését illetően  áll legbiztosabb háttérrel a tájékoztatás. Igaz, erre van néhány száz év kínkeserves tapasztalatokkal terhelt tapasztalata.

Forrás: