Melbourne-ben a legjobb, Damaszkuszban a legrosszabb élni 2014-08-21 Napi Hírek Megosztás: Tweet Az ausztráliai Melbourne zsinórban negyedszer a világ legélhetőbb városa a brit The Economist 140 nagyvárost vizsgáló listáján, amelynek utolsó helyére idén Damaszkusz került. Bécs a második, Vancouver a harmadik, Toronto pedig a negyedik legélhetőbb város a világon a kedden közzétett lista szerint. Az ötödik Adelaide, a hatodik Calgary, a hetedik Sydney lett. Az első tízben csak két európai város, Bécs mellett Helsinki szerepel. A finn főváros a nyolcadik. A kilencedik Perth, a tizedik Auckland az összesítésben, amelynek élmezőnye 2011 óta változatlan. Az Economist Intelligence Unit (EIU) által összeállított rangsor legvégére a polgárháború sújtotta Szíria fővárosa, Damaszkusz került. A legkevésbé élhető városok közé tartozik a bangladesi Dakka, a pápua új-guineai Port Moresby és a nigériai Lagos is, csakúgy mint Karacsi, Algír, Harare, Douala, Tripoli és Abidjan. A neves brit lap listája külön hangsúlyt fektetett annak vizsgálatára, hogy mely városok életkörülményei romlottak a legtöbbet az elmúlt öt évben. Itt megint Damaszkusz teljesített legrosszabbul, 28 százalékos esést produkálva. Szentpétervár és Moszkva mutatói 3,3 százalékot romlottak, Szófia 3,5, Athén 3,7 százalékkal élhető kevésbé mint öt éve. Kijev eredményei az ukrajnai konfliktus következtében 17,8 százalékkal csökkentek, így az összesített lista 124. helyére került. Az Economist szerint az adatok azt mutatják, hogy 2009 óta összesítve 0,7 százalékkal váltak kevésbé élhetővé a világ városai. A negatív tendencia főleg a közbiztonság és a stabilitás terén figyelhető meg, ahol 1,3 százalékos romlást mértek. Noha a kevesebb mint egyszázalékos összesített romlást mutató szám jelentéktelennek tűnhet, mégis rávilágít, hogy több mint 50 vizsgált város életkörülményei romlottak világszerte az elmúlt években – írja az EIU. A felmérés olyan szempontokat figyelembe véve készült, mint a stabilitás mértéke, az egészségügyi ellátás, a kultúra, a környezet, az oktatás és az infrastruktúra minősége. Forrás: