Kalendárium az év jeles napjaira – Mit hoz György és Márk? 2015-04-24 Blog, Napi Hírek Megosztás: Tweet „Áldott a Szent György átkozott a Szent Mihály!”- így köszöntötték egymást április derekán a pásztoremberek annak tudatában, hogy amíg sárkányölő Szent György vitéz jeles névünnepe az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, addig a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelképezi. György (április 24.) napja a tavasznak, a bőségnek, a szaporulatnak a kezdetét is jelzi. A népi hiedelem szerint a Szent György éjszakai harmatban van a föld zsírja, ereje, ezért ilyenkor a bűbájos asszonyok a szomszéd földjét meghúzzák lepedőjükkel és a kifacsart léből csöppentenek a kovászba is, hogy nagyra dagadjon a kenyerük. A régiek mondják, hogy a fazekat, amibe a tejet szűrik, a Szent György napja előtt szedett kakukkfűvel kell kitörölni, hogy több vajat adjon. A lányok meg ekkor megmosdanak a „szentgyörgyharmatban”, hogy szépek és egészségesek legyenek. Az időjárást figyelő gazdák azt emlegették, hogy ahány nappal Szent György napja előtt zeng az ég, annyi forintba kerül abban az esztendőben egy köböl búza. De mondták azt is, hogy a Szent György nap előtt fogott ürge bőréből készített zacskóból sose fogy ki a pénz! György napjának fő eseménye volt a bíróválasztás, a csőszfogadás és a jószág első, ünnepélyes kihajtása a legelőre, amit sok helyütt – főleg Erdélyben – még ma is megtesznek. A jeles nap egy másik hagyománya Kőszegen él, a Jurisich várban, ahol a szőlőhegyen megszedett hajtásokat a gazdák ünnepélyes ceremóniával belerajzoltatják az 1741 óta nyilvántartott Szőlő-jövések könyvébe. Április 25-én, Szent Márk napján szentelik a búzát. Ha ezen a napon halljuk a fülemüle hangját, akkor azt üzeni, kellemes lesz a tavasz, s ha még a fürj is el tud bújni a vetésben, bőséges lesz az aratás. Szerző: Szigethy Emma Forrás:
