Hiába várták a januári béremelést az egészségügyi szakdolgozók

Egyre nagyobbá válik a különbség az orvosok és a szakdolgozók között az utóbbiak elmaradt béremelése miatt – de nem ez az egyedüli változás az egészségügyben 2023-ban.

Több fontos változást is hoz az egészségügyben 2023. A praxishatárok átalakulnak, a kórházakat újradefiniálták, központi laborszolgáltatás lesz márciustól, az ügyeleti rendszer és a szakápolás szintén módosul. Emellett azonban tovább fokozódik a különbség az orvosok és a szakdolgozók között, a várt, majd elmaradt januári béremelés okán – adta hírül a napi.hu.

Az orvosok bére 11 százalékkal nő 2023 januárjától, nem emelkedett azonban a szakdolgozóké. A rezidensek kezdő fizetése 619 ezer forintról 687 ezerre nő. Egy orvos 21 év után 1,65 millió, míg 41 év munkaviszonyt követően 2,38 millió forintot kereshet. A szakdolgozók a korábbi tervek ellenére mégsem kaptak fizetésemelést. Az ápolók bérének emelésére félretettek a költségvetésben 175 milliárd forintot, most azonban csupán 41 milliárdot fordítanak erre – tudta meg a napi.hu.

Az elmaradt béremelés miatt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara december végén levelet fogalmazott meg, miszerint méltatlan, hogy emiatt 21 százalékra csökken az orvos-szakdolgozó bérarány, s mindez ismét bérfeszültséget okoz – kezdeményezték az újabb államtitkári egyeztetést. Az MTI-nek reagálva Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta: két lépcsőben emelnék az ápolók fizetését. Az első ütem 2023. július 1-ével kezdődik, a második pedig 2024. március elsejével. A tervek szerint az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlagos alapbér 37 százalékát. Ez az arány egyezne meg az európai átlagos orvosi és ápolói bérek egymáshoz viszonyított arányával.

Az országgyűlés 2022. december 7-én szavazott az egészségügyi törvények módosításáról, a részletek a Magyar Közlönyben láttak napvilágot december végén. A Magyar Orvosi Kamara nem értett egyet a törvénnyel, ennek ellenére a részletek is megjelentek a lapban – írta a napi.hu.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár december 22-én egyeztetett a részletekről a kamarával, kiemelve az átalakítások szükségességét, s hangsúlyozta: olyan egészségügyre van szükség, melyben honorálja a rendszer a jó minőségű munkát. A finanszírozás arányos kell legyen az elvégzett munka mennyiségével és minőségével. A Magyar Orvosi Kamara kérései azonban nem láttak napvilágot a december 30-án megjelent közlönyben.

Több dologról nem esett szó, így például hogy azoknak az orvosoknak, akik a magánellátásban dolgoznak, kötelező jelleggel havi 20 órát a közellátásban is le kell dolgozniuk, mert csak így tarthatnák meg a működési engedélyüket. Nem jelent meg a közlönyben az sem, hogy 2023 júliusától a szolgáltató 20 százalékkal csökkentheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos és szakdolgozók alapilletményét, amennyiben teljesítményük a minősítés során nem éri el a kívánt követelményeket. Lesz azonban mód arra, hogy a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal megemeljék a szakdolgozó alapilletményét, a minősítés eredményétől függően.

A Magyar Orvosi Kamara kiemelte, hogy a törvény a jelenlegi formájában és szándékait illetően alkalmatlan a bevezetésre. Az ellátás biztonságát több ponton veszélyezteti, leszűkíti az ellátás hozzáférhetőségét, emellett a munkaerő elvándorlásához is hozzájárul, s alkotmányossági kérdéseket vet fel.

Praxishatár változások

Az újdonságok között megváltoznak majd a háziorvos praxisok körzethatárai, ezeket az Országos Kórházi Főigazgatóság jelöli majd ki, nem pedig az önkormányzatok. A kialakítás során azt tekintik a legfontosabbnak, hogy a háziorvosi ellátás mindenkinek elérhető távolságban legyen, olyan rendelő azonban ne lehessen, ahol nagyon kevés a beteg.

A kórházak újradefiniálása

Városi kórháznak nevezik majd azt, amely intézmény belgyógyászati, sebészeti, sürgősségi, szülészeti-nőgyógyászati osztálya közül minimum kettő a törvénynek megfelelően progresszív módon működik.

Vármegyei kórház alatt pedig azt értik, melyben legalább az alábbiakból legalább 5 részlegen zajlik a meghatározott irányelveknek megfelelő ellátás: belgyógyászat, endokrinológia, anyagcsere és diabetológia, gasztroenterológia, nefrológia, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, fül-orr-gégegyógyászat, szemészet, bőr- és nemibeteg-ellátás, neurológia, stroke ellátás, ortopédia, traumatológia, urológia, onkológia, aneszteziológia, intenzív ellátás, pszichiátria, kardiológia, sürgősségi betegellátó, illetve egységben szervezett szakellátás.

Módosul az ügyeleti rendszer

Változás az egészségügyben az is, hogy a központi ügyelet megszervezéséért Budapesten kívül az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) felel majd. Az OMSZ a háziorvosi, házi gyermekorvosi részvételével működő ügyeletet biztosítja hétköznap 16 és 22 óra, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 és 14 óra között.

Fotó: 123rf.com

A laborhálózat centralizált lesz

A 2023-as év márciusától a közfinanszírozott ellátók a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai laborhálózatot vehetik igénybe. Az Országos Kórházi Főigazgatóság koordinálása mellett megalakul a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (NOLD NKft.) A NOLD önálló országos intézmény lesz, mely az egyetemi laborok mellett dolgozik majd. Az önkormányzatok helyett az állam intézi 2023 júliusától a védőnői ellátást: munkáltatói jogaikat az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatok pedig térítésmentesen adják használatba az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont.

A szakápolás rendszerét átalakítják

Az új esztendőben a szakápolás rendszere is módosul. A törvény jogalapot teremt arra, hogy azok az ágyak, melyeken jelenleg tartós ápolás-gondozás zajlik, az egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át. Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. Azon intézmények körét, amelyeket a feladat-átvétel és átadás érint, az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg. A fenti változásokkal kapcsolatosan a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli országos küldöttgyűlést hívott össze február 4-re. Mint jelezték ugyanis, nem marad válasz és az orvostársadalom erejét megmutató reakció nélkül az az attitűd és orvosokról alkotott kép, amit a törvény és rendeletei kirajzolnak.