GSK – Párbeszéd és átláthatóság! 2011-12-14 Napi Hírek Megosztás: Tweet Akár a beteg orvos kapcsolat időszerű üzenete is lehetne a GSK Magyarország 2011. év végi tájékoztatójának egyik mondanivalója. Ahogy a betegek is egyre inkább egyenlő bánásmódra és részletes információra tartanak igényt az ideális kapcsolatban, a gyógyszeripari cégek is a párbeszédet és az átláthatóságot, valamint a kiszámíthatóságot kérik a gazdaságpolitika irányítóitól. Drámai hangú, de szakmai érvekkel alátámasztott, meggyőző évértékelést adott ki december közepén a GlaxoSmitKline magyarországi irodája. – A gyógyszerkassza tervezésénél kizárólag a pénzügyi szemléletet alkalmazza a gazdaságpolitika, megkülönböztetés nélkül tetemes adót róva az iparra. Ennek következménye, hogy a cégek más országokba irányítják a beruházásaikat, a kutatás-fejlesztést. Várható, hogy 1500-2000, magasan képzett ember kerül utcára, hagyhatja el az országot, ezért nagyobb lehet a 83 milliárdos megtakarítás előírás kára a hasznánál – emelte ki Leitner György, a GlaxoSmithKline ügyvezető igazgatója azon a háttérbeszélgetésen, ahol az iparág helyzetét értékelve adott számot az innovatív kutató-fejlesztő cég tapasztalatairól és terveiről. A gyógyszeriparnak a világgazdaság, és benne Európa gazdaságának alakulásában meghatározó szerepe van. A termelő ágazatok közül ez az iparág, miközben a tudományos kutatásokban és az innovatív technológiai megoldások alkalmazásában a világ gazdaságának a hajtóereje, ugyanakkor az életminőség alakításának is meghatározó tényezője. Nem mindegy hát, hogy milyen az iparág „közérzete”, milyen a kapcsolódása a sok sebből vérző válsághelyzethez, illetve hogyan viszonyulnak a gazdaság irányítói, a politika felelősei a kutatási-fejlesztési húzóágazathoz. Kétségtelen, hogy ezt az ipari ágazatot is elérte a válság szele, mi több, a nyomában keletkező örvény még sok meglepetést okozhat. Az első sokk egyébként nem a jelenlegi válság következménye. Magyarországon például már 2003-ban elkezdődött az elvonás, amely napjainkra, az ismert különadó néven több tízmilliárd forint, 2012-re 83, a következő két évben 120-120 milliárdos gyógyszerkassza csökkentést ír elő. Jövőre a teljes gyógyszerkassza 25 %-át, vagyis minden 100 Ft betegnek juttatott, gyógyszerre fordított állami támogatásból 25 Ft-ot az iparnak kell állnia. Terveződik ez olyan körülmények között, amikor 2010-ben az innovatív gyógyszergyártók tevékenységükkel 100 milliárd forint bruttó hozzáadott értékkel járultak hozzá a magyar gazdasághoz. A Széll Kálmán Tervben előirányzott megtakarítást semmiképpen sem bírja el a gyógyszerkassza – hangsúlyozza a GlaxoSmithKline Magyarország drámai hangú közleménye. Ennek ugyan lehet eszköze a generikus gyógyszerek árának csökkentése, vagy a nem bizonyított hatékonyságú orvosságok tb-listáról való törlése, ezen kívül felül lehetne vizsgálni a 25 százalékos tb-támogatással kapható, általában akut kezeléseknél alkalmazott gyógyszerek körét is. Mindezen intézkedésekkel is azonban legfeljebb 50 milliárd forintos megtakarítás érhető el. Immár évek óta fennálló probléma, hogy nem marad forrás az új, innovatív szerek finanszírozására. Annak ellenére, hogy az innovatív gyártók a kassza ilyen mértékű finanszírozása felett egyéb programokkal-, mint az egészségügyi intézményeknek nyújtott kedvezmények, az orvosok képzésének támogatása, gyógyszer és pénzadományok, valamint K+F kiadások – mindösszesen 36 milliárd forint értékben vállaltak át részben állami feladatokat. A GlaxoSmithKline a világ egyik vezető kutatás alapú gyógyszeripari vállalata. Az eljárásoknak és tartalékoknak olyan hatalmas erőterével rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a mai gyors iramú változásoknak kitett környezetben is jelentős növekedést érjen el. Az angliai székhelyű, Egyesült Államokban működő új vállalat iparágvezetőnek számít a piaci részesedés tekintetében. Becslések szerint a vállalat részesdése 6,9 % a világ gyógyszerpiacából. A GSK jól ismert márkaneveket forgalmaz 160 országban. Magyarországon a cégnél, a növekedést illetően, a tavalyi évhez hasonlóan elmaradtak a várakozásoktól, noha számos új készítmény került ki a kutatás-fejlesztési portfolióból, a termékek befogadása továbbra sem a kívánt ütemben zajlik. A különadó 2,2 milliárd forintos extraterhe miatt a GlaxoSmithKline 2011-ben – hasonlóan más gyógyszeripari cégekhez – leépíteni kényszerült. Miközben A GSK vakcina divíziója 2002 óta, 130 millió Eurót meghaladó befektetéssel van jelen Gödöllőn, ami az egyik legmodernebb telephely egész Európában. A marketing- és kommunikáció új eszközeinek hatásos alkalmazására lesz szükség, mindenekelőtt a digitális technológiák alkalmazására – hangsúlyozta Leitner György a Napidoktor kérdésére. Minden nemzetközi cég befektetései eldöntésekor a kiszámítható környezet kiemelt fontossággal bír. Magyarországon a kormány megközelítése az egészségügyi rendszer finanszírozással kapcsolatos intézkedéseiben megnyilvánul, és sajnos hiányzik az igazi, kormányszintű párbeszéd a Magyarországon valós hozzáadott értéket teremtő gyógyszeripari szereplőkkel – hangsúlyozza a GSK közleménye, amelyhez a ügyvezető igazgató hozzátette: még sok területen lesz tennivaló a minőségi betegellátás érdekében, kiemelve a betegek felvilágosítását, informálását, a cégek együttes fellépését a betegségek megelőzésében éppúgy, mint a gyógyszeripari etika új szemléletének megvalósítását és az átláthatóságot a gazdasági döntések hátterében is. Forrás:
