COVID elleni oltás – 5 tényező, ami befolyásolja a döntést 2021-02-14 Blog, Koronavírus, Napi Hírek Megosztás: Tweet Jó ideje mindenki a COVID elleni vakcinákról beszél, a legtöbben szeretnék is az oltást, de maguk akarnak választani. Mi befolyásolhatja a döntésüket? Bár a különféle védőoltások a huszadik század legnagyobb közegészségügyi vívmányai közé tartoznak – hiszen az egyik legköltséghatékonyabb módszert jelentik számos betegség elkerülésére -, ennek ellenére az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben a globális egészséget érintő tíz legfontosabb fenyegetés közé sorolta. A vakcinával kapcsolatos tétovázás tehát – amely Európában és világszerte is egyre több aggodalomra ad okot – nem a koronavírus-járványhoz köthető új keletű probléma. Kiss Laura pszichológus egészségpszichológiai szempontból vizsgálja azt, hogy milyen tényezők befolyásolják az oltási hajlandóságot. Fotó: MTI/Mónus Márton A fenyegetés értékelése “Az első adandó alkalommal beadatom magamnak az oltást, mert a munkám miatt állandóan emberekkel vagyok körülvéve.” “Nem valószínű, hogy elkapom a koronavírust, influenzás sem voltam még soha életemben.” A vakcinával kapcsolatos cikkek alatt ilyen és ehhez hasonló kommenteket olvashatunk. Az oltási hajlandóságot tehát befolyásolja az, hogy mennyire tartjuk valószínűnek, hogy elkapjuk a vírust. Az, hogy a betegséget és annak következményeit mennyire értékeljük súlyosnak, szintén kihat döntésünkre. “Nem kaphatom el a vírust, mert az idős édesanyám nagyon beteg és az ő egészségét sem kockáztathatom azzal, hogy megfertőzöm. Azt sem engedhetem meg magamnak, hogy tartósan táppénzen legyek.” “A volt kollégám, aki velem egykorú, elkapta a koronát, három napig kicsit köhögött, most pedig makkegészséges.” Míg az első személy a betegséget és annak (családi, anyagi) következményeit súlyosnak értékelte, addig a második ezt alacsonyabbnak észlelte (az észlelt szó arra utal, hogy elképzeléseink akár a valóságtól jócskán el is rugaszkodhatnak)” – mondja Kiss Laura pszichológus. Észlelt nyereségek és akadályok “Ha végre védett leszek, újra találkozom a nagymamámmal, bejárok az irodába, nem félek a buszon.” Sokan azt hangoztatják, hogy mi mindent fognak majd csinálni, miután megkapták az oltást. Ők az általuk észlelt nyereségekre fókuszálnak, bízva abban, hogy a szükséges védettség megszerzése után újra szabadabb életet élhetnek, és érintkezhetnek másokkal. Az észlelt nyereségek tehát növelik az oltás beadatásának valószínűségét. Ezzel szemben az észlelt akadályok – azaz az oltással járó gyakorlati és pszichológiai “költségek” – csökkentik az oltási hajlandóságot. Ilyen például a félelem az oltás okozta kényelmetlenségektől és fájdalomtól, vagy a kezelésre fordítandó idő is. Fotó: MTI Mi van, ha megbánom!? A pszichológus szerint sokakat az a kellemetlen érzésekkel járó gondolat befolyásol a döntésükben – vagyis abban, hogy beadatják-e maguknak a vakcinát –, hogy később talán megbánják, ha most nem oltatják be magukat. “A tüdőgyógyász ismerősöm azt mondta…” – Mit mondanak a referenciaszemélyek? “Referenciaszemélyek mindazok, akiknek a véleménye valamiért fontos a számunkra. Az, hogy ők hogyan vélekednek a védőoltás beadatásáról, befolyásolja azt, hogy igénybe vesszük-e azt mi magunk. Hathat ránk családtagjaink, barátaink véleménye, azonban a felelős döntés meghozatalához, valamint az esetleges akadályok és félelmek csökkentéséhez fontos, hogy tudatosan válasszunk referenciaszemélyeket. Éppen ezért érdemes a témával egészségügyi végzettségű ismerőseinkhez, háziorvosunkhoz fordulni” – teszi hozzá Kiss Laura. A legmegbízhatóbb információforrást ugyanis az egészségügyi dolgozók jelenthetik. Kiemelt helyzetükből adódóan ők tudják leginkább megérteni esetleges tétovázásunkat, ők tudnak leginkább szakszerűen reagálni aggodalmainkra, és ők magyarázhatják el leginkább a védőoltások előnyeit is (azaz képesek csökkenteni a fent említett észlelt akadályokat, és növelni az észlelt nyereségek súlyát a döntéshozatalban). Fotó: MTI Egészségkommunikációs kampányok, plakátok, újságcikkek Végezetül nem meglepő talán, hogy a minket megcélozni kívánó egészségkommunikációs kampányok, plakátok, újságcikkek is hatnak ránk. A kiegyensúlyozott, pontos tájékozódásnak, a célzott ismeretszerzésnek egyértelműen jó hatása van a védőoltások felvételét tekintve. Ezzel szemben a nem tudásnak, a félinformációknak vagy épp a tévhiteknek épp ellentétes hatása lehet. Az oltásokkal kapcsolatos döntéshozatal okai összetettek, így a felsoroltakon kívül egyéb érzelmi, kulturális, társadalmi vagy politikai tényezőket is magában foglalhat az, hogy hogyan viszonyulunk a koronavírus elleni vakcina beadatásának kérdéséhez – írja cikkében Kiss Laura pszichológus. Koronavírus – Mostantól négy vakcinával is oltanak Forrás: https://napidoktor.hu/index
