A három legfontosabb vizsgálat, ami életet menthet

Az egészséges emberek a szűrővizsgálatok során, a betegek a diagnózis megállapításának időszakában, azt követően pedig a kontrollvizsgálatok alkalmával rendszeresen részt vesznek különböző, un. képalkotó vizsgálatokban. Mikor, milyen vizsgálatok célszerűek, mi a vizsgálatok lényege, erről beszél Dr. Náhm Krisztina, az Uzsoki Kórház radiológus főorvosa.

Minden képalkotói alkalmazott eljárásnak vannak előnyei és hátrányai, gyengeségei és erősségei, ezért a legtöbb esetben nem helyettesíthetők egymással – kezdi a főorvos asszony.

Ultrahang (UH) vizsgálatot nyaki és egyéb lágyrész elváltozás gyanújakor, pl. pajzsmirigy, nyirokcsomók megítélésére alkalmazzuk, hasi, kismedencei ultrahang vizsgálatot hasi és alhasi panaszok esetén, az erek Doppler ultrahang vizsgálatát pl. dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség és érelmeszesedés esetén végezzük.

Az UH jól látja az epe, a máj, a hasnyálmirigy, a lép, a vesék, a szív és a herék állapotát, de jól láthatók a hasi aorta és az aorták nagyobb ágai is.

Az UH vizsgálat  magas rezgésszámú, a fül számára hallhatatlan hanghullámokat bocsát ki, amelyeket az egyes anyagok másképp nyelik el vagy verik vissza. A vizsgálat során nagy az orvos felelőssége. Ugyanis, amit nem hoz nézőtérbe, amiről nincs ismeretanyaga, azokat nem fogja észrevenni a vizsgálat során, tehát ebben a feladatban nagy a szubjektivitás is.

A gép árát leszámítva, ez a vizsgálat olcsó, egyszerű, gyors, és a betegnek nem megterhelő.

Ez a módszer viszont nem alkalmas minden szerv és elváltozás vizsgálatára, mert azok az elhelyezkedésük miatt un. „hangárnyékba” esnek, ezért nem adnak elegendő információt pl. az üreges szervekről.

UH vizsgálattal sok szerv ábrázolódik. Pl. a nagyon korai fázisban észre lehet venni a veserákot, a húgyhólyag rákot, a májban lévő elváltozást, aminek egyébként semmilyen előzetes tünete nincs, ezért érdemes volna évente egyszer, szűrő jelleggel, egy hasi UH vizsgálatot végezni mindenkinél. Az ultrahang vizsgálat bármely életkorban végezhető, de a hasi-kismedencei- és a nyaki erek ultrahang vizsgálatát 50 éves kor fölött, rendszeresen mindenkinek javasoljuk.

Azt viszont tudni kell, hogy, ha az UH eredmény negatív, az nem zárja ki a betegséget, ekkor más módszerrel is ellenőrzést kell végezni.

CT (computer tomográf) vizsgálat elsősorban a tüdőbetegségek és a hasi folyamatok vizsgálatára jó, de alkalmazzuk a koponya és a gerinc vizsgálatára is. Ezzel a módszerrel daganatos betegségek gyanújánál, gyulladásos betegségek kimutatására, sérülések esetén, az erek állapotára, de a test bármely területére pontos vizsgálat adható. Ezeknél a vizsgálatoknál kontraszt anyag beadásával mutatható ki a jól látható állapot. Az eljárás során több felvétel készül, amelyeket számítógépes eljárással összeillesztünk, ezáltal a vizsgált részt három dimenzióban is tudjuk elemezni, így jobban megítélhető az elváltozás.

A CT ionizáló sugárzással működik, komoly sugárterheléssel járó vizsgálat, ezért az csak szakorvosilag indokolt esetben kérhető és végezhető.

A mágneses rezonanciás (MR) vizsgálatot főleg a koponya, a gerinc és az ízületek betegségeinek a vizsgálatára alkalmazzuk, de jól látható vele a nyak, a mellkas, az emlő, a has és a kismedence állapota is, és ma már az idegrendszeri folyamatokat ezzel az eljárással jobban tudjuk vizsgálni. A lágy szövetekről ez az eljárás adja meg a legpontosabban az információkat. A vizsgálat során a beteg egy nagy hengerbe kerül, ahol nincsen sugárzás, hanem mágneses mező keletkezik, amelyben a berendezés a szervezet folyadéktereinek a változását térképezi fel, mutatja meg. Ez egy drága vizsgálati módszer, ezért csak azoknál a betegeknél alkalmazzuk, akiknél más módszerrel nem állítható fel a pontos diagnózis, és ezt a vizsgálatot is csak szakorvos kérheti.

OEP finanszírozott ellátásban az említett vizsgálatokat csak orvos kérheti.

Magánszférában a beteg bármit kérhet, de ezeket a nagy értékű vizsgálatokat – mielőtt a beteg rendel magának bármit – érdemes egyeztetni minimum a háziorvosával.

A magánfinanszírozásban az a veszély, hogy a beteg nem biztos, hogy a megfelelő vizsgálati eljárást kéri. Tehát, ha fáj a feje és koponya CT-t kér, lehet, hogy az nem annyira informatív, mint, ha egy koponya MR vizsgálatot kérne.  Továbbá nem tudja, hogy kell-e kontraszt-anyag vagy sem, és nem biztos, hogy azokat a szekvencáikat (egymás után végrehajtandó tevékenységek) kell rátenni, amit egy átlag rutinban, mondjuk egy MR vizsgálat során, tehát sokkal informatívabb, sokkal több információt ad a vizsgálat akkor, ha azt egy szakember indikálja, nem pedig a beteg maga – zárja tájékoztatóját Dr. Náhm Krisztina főorvos.

Szerző: Szigethy Emma

Forrás: