Mikor kell elvégezni a nyugalmi és mikor terheléses EKG-t?

Mire jó a nyugalmi EKG?

A nyugalmi EKG során a mellkason és a végtagokon elektródákat helyeznek el a hanyatt fekvő páciensen. 12 elvezetéses EKG esetében ez azt jelenti, hogy 8 „tappancs” kerül a mellkasra, 4 a bokákra és a karokra. A néhány perces nyugodt, mozdulatlan fekvés során az elektródák elektromos jeleket továbbítanak a készülék felé, amely egy papírszalagra rajzolt görbe formájában teszi azokat láthatóvá.

– A nyugalmi EKG eredményében láthatóvá válik számunkra a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, az esetleges szívritmuszavarok. Információt kapunk többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok mellékhatásairól is. Ha fel szeretnénk térképezni a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarokat, a szívritmuszavarokat, az elektrofiziológiai eltéréseket mindenképpen alkalmaznunk kell ezt a teljesen fájdalmatlan vizsgálatot – ismerteti Müller doktor. – A nyugalmi EKG azonban nem alkalmas arra, hogy monitorozhassuk a terhelés során bekövetkező változásokat, ami pedig bizonyos esetekben elkerülhetetlen. Ilyenkor van szükség a terheléses EKG-ra.

Hogyan zajlik a terheléses EKG?

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés során megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. Az is kiderülhet ebből a vizsgálatból, hogy oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál – például jelentkezik-e fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
– Néhány páciens éppen attól tarthat, hogy rosszul lesz a terhelés kapcsán, de őket mindenképpen meg szeretnénk nyugtatni – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Az előzetes kivizsgálások során éppen azt mérjük fel ugyanis, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, még biztonságosan. A megfelelő terhelést az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetjük el. Emellett a páciensek a futópadon egy hevederrel is rögzítve vannak. Akinél pedig nem jön más szóba, akár egy futópadon végzett séta vagy egy lassú tekerés is alkalmas lehet arra, hogy a terhelésre adott reakciókat vizsgáljuk.
Maga a terhelés úgy zajlik, hogy elektródákat csatlakoztatnak a kényelmes ruhába öltözött páciens mellkasára, és egy vérnyomásmérőt is rögzítenek. Ezek teszik lehetővé, hogy folyamatosan monitorozható legyen a szívritmus, a vérnyomás, a pulzusszám. A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst addig pihen, amíg pulzusszáma nem normalizálódik. 

A terheléses EKG nem minden esetben javasolt

Annak ellenére, hogy a terheléses EKG biztonságos vizsgálat, a kardiológus természetesen minden esetben mérlegeli az esetleges kontraindikációkat. Ezek lehet relatívak és abszolútak. Ez utóbbi annyit tesz, hogy ha fennáll egy abszolút kontraindikáció, nem szabad elvégezni a vizsgálatot. Ilyen abszolút ellenjavallat lehet többek közt, ha felmerül a komoly szívritmuszavar lehetősége, ha szívelégtelenség vagy megbomlott keringési egyensúly van jelen, ha súlyos aorta szűkület, szívbelhártya gyulladás vagy szívizom gyulladás zajlik éppen. 
Müller doktortól megtudhatjuk, hogy relatív kontraindikációk esetén az adott helyzet és állapot dönti el, elvégezhető-e a terheléses EKG vagy sem. Ilyen relatív ellenjavallat lehet például a magas vérnyomás,  elektrolit egyensúlyhiány, súlyos pajzsmirigy túlműködés, kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szívritmuszavar, egy hónapon belül zajlott stroke .
Mind a nyugalmi, mind a terheléses EKG tehát biztonságos és megbízható vizsgálatok, amelyek fontos információkkal szolgálnak a pontos diagnózishoz.