Miért alakulhat ki stroke és trombózis, koronavírus fertőzés miatt? 2020-12-14 Blog, Koronavírus, Mozgásban, Természetesen Megosztás: Tweet A napokban a sajtóban megjelent több cikk is foglalkozott a koronavírus fertőzés eddig nem ismert, akár végzetes kimenetelű következményeivel. A jelenséget elsőként detektáló egyesült államokbeli kutatók tapasztalatait azóta kínai, holland és olasz orvosok is megerősítették. Az aggasztó hírek hátterében álló folyamatok megértéséhez Prof. Blaskó György, a Trombózis – és Hematológiai Központ véralvadási specialistájának segítségét kértük. Egyre többet tudunk a koronavírusról Foto:123rf.com A jelenlegi világjárvány egy korábban ismeretlen kórokozóval szemben zajlik, de az idő múlásával egyre többet tudunk meg a koronavírusról és az általa okozott fertőzés lefolyásáról. A kezdetben ismert tünetek – láz, száraz köhögés és légzési nehézség – mellett ma már tudjuk, hogy több jel, például a szaglás- és ízérzés elvesztése, de akár a lábon jelentkező bőrtünetek is utalhatnak a fertőzésre. Kiderült, hogy a koronavírus nemcsak tüdőgyulladást okoz, hanem több szervet is károsíthat: a májat, a szívet, a beleket és az agyat is. Ahogyan egyre több adat gyűlik össze a fertőzésen átesett vagy annak következtében elhunyt személyekről, úgy derülnek ki újabb információk. Ezek közül is a legfrissebb egy igen ijesztő adat: az eddig kevésbé veszélyeztetettnek vélt fiatalabb korosztály körében bekövetkező halálozások oka, agyi érkatasztrófa vagy trombózis is lehet. Tüdőgyulladásnak vélték, valójában trombózis Kezdetben úgy tűnt, hogy az erős légzési nehézséggel küzdő páciensek halálát kizárólag a koronavírus fertőzés következtében fellépő, kétoldali tüdőgyulladás okozta. A Translational Research folyóiratban közölt boncolási eredmények elárulták, hogy a betegek halála bizonyos esetekben nem tüdőgyulladás, hanem valójában több száz mikro vérrög miatt következett be. A nagyobb vérrögök az agyba és a szívbe is eljuthatnak és agyi érkatasztrófát (stroke) vagy szívinfarktust is okozhatnak. Egyre növekvő számban rögzítettek olyan eseteket is, amikor vérhígító kezelésben részesülő pácienseknél alakult ki vérrög, vagy fertőzött betegeknél vesedialízis során a vérrögöktől eltömődtek a gépek. Véralvadásgátló szedése mellett is trombózist okozhat Az Egyesült Államokban észlelt jelenséget azóta több ország is megerősítette. Hollandiában a véralvadásgátlóval kezelt koronavírusos betegek 31%-ánál, Kínában 25%-ánál alakult ki trombózis. Ezek az ijesztően magas számok a szakembereket is megdöbbentették, különösen, mert következtében a korábban kevésbé veszélyeztetettnek hitt korcsoportokban, a 30, 40 évesek körében is növekedni kezdtek a halálozási számok. Szeptikus sokktól a trombózisig Foto:123rf.com A koronavírus fertőzés lefolyása szerint három stádiumot különböztetünk meg. Az elsőben az enyhe tünetek jelentkeznek, a második a tüdőgyulladás fázisa, a harmadik, legsúlyosabb fázisa pedig a vírus-szeptikus sokk. Ebben a harmadik fázisban, a beteg nagyon rossz állapotában, már a halála előtt a vérkeringésbe jutó kórokozók szepszist idéznek elő. A fennálló vírus-szepszis miatt un. diffúz intravascularis alvadásban (DIC) is szenved. Ez egy nagyon bonyolult és ritka kórkép (inkább a szülészeteken gyakori) és arról szól, hogy egyszerre áll fenn fokozott vérrögképződés, vagyis trombózis (microtrombózisok tömege) és súlyos vérzés – foglalta össze röviden a folyamat lényegét Blaskó professzor. A részletes magyarázathoz egy bonyolult véralvadási zavart kell megismerni, melynek a lényege, hogy az alvadási rendszer nagyfokú aktiválódása kapcsán a véralvadási faktorok elhasználódnak, véralvadási zavar, un. consumptios (felhasználódási) coagulopathia jön létre. Alacsonnyá válnak az alvadási faktorok plazmakoncentrációi, ami viszont vérzéssel jár, épp úgy, mint a hemofiliában szenvedőknél. Az inhibitorok is elhasználódnak, leesik az antithrombin szint is és emiatt találkoznak azzal a jelenséggel, hogy hiába adnak véralvadásgátló készítményeket – LMWH-t, heparint – ezek nem hatnak, mert a hatásukhoz kellene a szervezet ép antithrombinja. Mit lehet tenni, hogy megelőzzük? A DIC sajnos nagy halálozással járó betegség, a kezeléshez nagyon fontos időben felismerni. Ha felismerik, akkor az okot kell elsősorban megszüntetni. Terhesség esetén ez lehet császármetszés, a halott magzat sürgős eltávolítása, a toxaemia gyógyítása, illetve a belgyógyászatban tumor kivétele, a szepszis felszámolása stb. Csak ekkor lehet a kezelés sikeres. Ez általában a hiányzó alvadási faktorok pótlásával, illetve az alvadási folyamat egy ponton történő megszakításával jár (heparin). A koronavírussal kapcsolatban pedig épp ez a probléma, hogy a DIC megjelenéséhez vezető vírus-szepszist nem tudjuk gyógyítani! Foto:123rf.com A koronavírus fertőzés hatásait a szakemberek folyamatosan vizsgálják és összesítik. Idővel még többet fogunk megtudni erről a kórokozóról és a kezeléséről is. Addig azonban a legtöbb, amit tehetünk, hogy továbbra is betartjuk a koronavírus fertőzés megelőzésére vonatkozó ajánlásokat. A fizikai távolságtartás, a maszk viselése és a rendszeres, alapos kézmosás nagyon fontos, különösen a rizikócsoportba tartozók – 70 év felettiek és krónikus betegségben szenvedők – esetében. Prof. Blaskó György hangsúlyozza, hogy a gyakran ismételt alvadási vizsgálatok jelentősége, hogy a kezdődő súlyos alvadás-zavart időben felismerjük (gondoljunk rá még a tünetek jelentkezése előtt!) és beavatkozzunk. Természetesen erre csak jó laborral rendelkező kórház, és ezen a téren gyakorlott munkacsoport képes: fontos, hogy a beteg a megfelelő helyre kerüljön. Trombofíliával kezelt betegek, orvosi ellenőrzés nélkül semmiképp se függesszék fel a gyógyszerszedést! Ha igazolódik a koronavírus fertőzés, konzultáljanak hematológussal – ennek a biztonságos útja jelenleg a távkonzultáció. Mindenképp egyeztessenek a kezelőorvossal láz, hasmenés, tartós ágynyugalom, kevés folyadékfogyasztás esetén, illetve ha az alábbi tüneteket tapasztalják: fogínyvérzést, orrvérzést, bőr alatti bevérzést, illetve bármilyen szokatlan vérzést. Forrás: https://napidoktor.hu/index