Mi jobb a táncnál?

A táncosnak a teste a munkaeszköze, de vajon összehangoltan dolgozik-e az aggyal? A Kaliforniai Egyetem egyik kutatása szerint a professzionális táncosok érzelmileg nincsenek annyira szinkronban a testükkel, mint azok, akik rendszeresen meditálnak.

A kutatók megvizsgálták, hogy a meditációt végzők és a profi táncosok érzelmei mennyire követik le a test változásait, például a légzést és a szívverést. Felfedezték, hogy a táncosoknak, akik elképesztően sok időt töltenek a mozdulataik felett gyakorolt precíz kontroll kifejlesztésére sincs erősebb test-gondolat összeköttetésük, mint egy hétköznapi embernek.

Ezzel szemben például a Vipassana meditáció gyakorlóinál ez rendkívül erőteljes. A módszer a légzésre, a szívverése, a gondolatokra és az ítélkezésmentes érzelmekre összpontosít. Beszámolójuk az Emotion című folyóiratban olvasható. “Az érzelmekről úgy beszélünk, mintha azok szoros kapcsolatban állnának a testünkkel, például, mikor azt mondjuk, hogy összetört a szívünk.” – mondta Robert Leneson, a UC Berkeley pszichológia professzora, a tanulmány vezető szerzője.

„Szerettük volna pontosan megmérni, hogy mennyire szoros ez a kapcsolat, és azt láttuk, hogy a meditálók esetében sokkal erőteljesebb.” Az eredmények új utat nyitnak az ész-test kapcsolat terén. Korábbi tanulmányok már több testi és lelki betegséget hoztak összefüggésben a test és az elme disszonanciájával. „Történt már olyan, hogy hazaért a munkából, és majd szétszakadt a feje a fájdalomtól? – tette fel a kérdést Jocelyn Sze, a klinikai tudományok doktorandusz hallgatója.

„A fájdalom valószínűleg a nap során keletkezett, de egy ideig az ember képes arra, hogy ne vegyen róla tudomást, hogy teljesíteni tudja a kötelességét.” A kutatók rámutattak arra is, hogy a meditációt is egyre gyakrabban használják testi és lelki problémák kezelésére. „Úgy véljük, hogy a meditáció azért előnyös, mert képes fokozni az összeköttetést a test és az érzelmek között.” – mondta Levenson. A kísérlethez 21-21 fő önkéntest toboroztak a táncosok és a Vipassana meditációt gyakorlók köréből. A kontrollcsoport 21, közepesen aktív felnőttből állt, akik nem táncoltak, nem meditáltak, nem gyakorolták sem a Pilates tornát, nem sportoltak profiként.

A 18-40 év közötti résztvevők testére elektródákat helyeztek, hogy megmérjék a testük reakcióit, miközben érzelmes jeleneteket mutattak nekik filmekből. Egy skálán kellett megjelölniük az érzéseiket is. Habár minden résztvevő hasonló érzelmi reakciókat adott a bejátszásokra, a meditálóknál erősebb volt a korreláció a kimondott érzelmek és a szívverés között. Meglepő módon a táncosok és a kontrollcsoport eredménye között minimális eltérés mutatkozott csak. A kutatók azt feltételezik, hogy a táncosok megtanulják, miként irányítsák a figyelmüket az időre, a zenére, a helyre és az izmaikra, hogy jobban tisztában legyenek a testtónusukkal és a testtartásukkal.

„Ezek nagyon hasznosak, ha valaki jobban akar táncolni, de nem erősítik a test és az érzelmek viszonyát.” – mondta Levenson. Ezzel ellentétben a meditálók megtanulnak odafigyelni a zsigeri érzetekre, így jobban tudatában vannak belső szerveik működésének. „A Vipassana meditáció elsődleges célpontja ez a fajta zsigeri érzékelés. Általában nyugodtan ülnek, és a belső történésekre koncentrálnak.” – mondta Sze.

Forrás: https://napidoktor.hu/index