Erős szívdobogás ébredés után -mi az oka?

Arra ébredni, hogy zakatol a szívünk, meglehetősen ijesztő érzés! De vajon csak szívbetegség okozhatja az erős szívdobogás érzést? 

Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus a gyakori okokat összegezte, és azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amikor szükséges a kivizsgálás. 

Fotó: 123rf.com

Ilyen gyakori okai lehetnek a reggeli erős szívdobogásnak

A reggeli erős szívdobogás érzés sokakban keltheti a szívritmuszavar, esetleg akár szívinfarktus gyanúját, ami nyilván félelmetes érzés. Holott az esetek többségében ártatlanabb okok, esetleg más betegségek állnak a háttérben. Íme, a leggyakoribbak:

  • Kezeletlen stressz és szorongás

 

A stressz, a szorongás sajnos egyre jelentősebb része a mindennapoknak, ahogyan ez a KardioKözpont kutatásából is kiderült. Éppen ezért nem is csoda, hogy sokan a kezeletlen, fel nem dolgozott stressz miatt ébrednek zakatoló szívvel. Bizonyos esetekben kifejezetten a pánikbetegség okozza ezt a panaszt. Ilyenkor tapasztalható lehet még mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, dezorientáltság, amelyek mind felvethetik a szívbetegség gyanúját is. Ilyen esetben mindenképpen fontos a kivizsgálás, hiszen mind a pánikbetegséget, mind az esetleges szívproblémát kezelni kell.

Fotó: 123rf

  • Étkezési szokások

Az étkezés nem csak az alvás minőségét befolyásolja, de a bizonyos élelmiszerek esti fogyasztása akár a reggeli szívdobogás okozója is lehet. Ilyen például az elalvás előtt evett édesség, magas cukortartalmú ételek, a koffein, az alkohol. Ugyancsak gondot jelenthet a dehidráltság, ami szájszárazság, szomjúság mellett súlyosabb esetben akár szabálytalan szívdobogást, felgyorsult légvételt és alacsony vérnyomást is okozhat.

  • Anémia

Az anémia (közkeletű nevén vérszegénység) azt jelenti, hogy nincs elegendő vörösvérsejt a szervezetben. Ez az állapot fejfájás, fáradtság, légszomj, koncentrációs nehézségek mellett akár erős szívdobogást is okozhat.

  • Alvászavarok

A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás bizonyítottan növeli számos betegség, így a szív-érrendszeri problémák kockázatát is. A krónikus alváshiány például nem csak a szabálytalan szívdobogás érzésével járhat, de koncentrációs nehézséget, teljesítménycsökkenést, kimerültséget is okozhat. Nem ritka jelenség, hogy a rémálmok ébresztik erős szívdobogással az alvót, és az úgynevezett alvási paralízis is okozhat pánikhoz hasonló érzést, hiszen a beteg felébred ugyan, de nem tud mozogni. Az alvási apnoé egyik tünete is lehet, ha a beteg horkolás utáni légzéskimaradása után levegőt kapkodva, erős szívdobogásra ébred. Ráadásul a hirtelen légzéskimaradás csökkenti az oxigénszintet és extra stressz jelent a szívnek. Ilyen panaszokkal tehát mindenképpen fontos a szomnológiai kivizsgálás és kezelés.

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába.

Erős szívdobogás? – Ezt kell tudni a pulzus ellenőrzéséről!

  • Hipoglikémia

Cukorbetegek tapasztalhatják az úgynevezett hipoglikémia jelenségét, amikor is erősen leesik a vércukorszintjük. Ilyenkor nem csak erős szívdobogás, de szorongás, izzadás is mutatkozhat. Mivel az ingadozó vércukorszint a szív-érrendszeri betegségek kockázatát is növeli, mindenképpen elengedhetetlen a diabetológia kezelés. 

Mikor szükséges a kivizsgálás?

Ha valakivel egyszer-egyszer előfordul, hogy erős szívdobogásra ébred, és esetleg tudja is, hogy például egy rossz álom okozta azt, nem szükséges a sürgős kivizsgálás – ismerteti dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. – Azonban, ha többször is jelentkezik ez a tünet, tulajdonképpen bármelyik napszakban, mindenképpen érdemes utánajárni az okának. A fentieken túl ugyanis számos más ok is állhat a háttérben, a menopauzától a gyógyszer mellékhatásokig, és természetesen a szívbetegségekig. Különösen akkor fontos ez, ha más kardiológiai jellegű tünetek is megfigyelhetők. Ilyen lehet például a mellkasi fájdalom, a szapora, szabálytalan pulzus, a légszomj, fulladás és akár például a bizonytalan, repkedő érzés a mellkasban. Ezekben az esetekben a kivizsgálás során a nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg további, például elektrofiziológiai vizsgálatokra. Minél előbb felfedezünk egy szív-érrendszeri betegséget, annál hatékonyabb és egyszerűbb lehet a kezelés.

Forrás: Kardioközpont