A derékfájdalom – nem mindegy gyenge, zsibbad, szúr vagy ég

A derékfájdalom olyan általános panasz, ami miatt gyakran felkeressük a szakorvost. Neki azonban nagyon körültekintően kell felállítani a diagnózist, hogy megkezdődhessen egy valóban hatékony kezelés.

Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás fontos lépéseiről beszélt.

1. A panaszok alapos megismerése

A fizikális vizsgálatok előtt az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Éppen ezért a betegnek érdemes előzetesen átgondolnia az alábbi kérdésekre adandó válaszait.
Kérdések a tünetekről: Az egyes napszakokban javul vagy romlik az állapot, milyen például felkeléskor vagy este? Más testtájakra is kiterjed a fájdalom? Vannak más tünetek is, mint gyengeség, zsibbadás? Hogyan jelentkezik a fájdalom, szúr, ég, tompán fáj? Van olyan testtartás, ami különös nehézséget, fájdalmat okoz?
Kérdések az aktivitási szintről: Mozog-e rendszeresen vagy inaktív életmódot él? Ha mozog, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája, esetleg 8-10 órában ül-e az íróasztal mögött?
Kérdések az alvásról: Hány órát alszik naponta, milyen pozícióban? Milyen matracot, milyen párnát használ?
Kérdések a sérülésekről: Történt-e valamilyen aktuális vagy akár régi sérülés, amihez köthető lehet a derékfájdalom?
Miután az orvos már sok fontos információhoz hozzájutott a kikérdezés során, következhet a második lépés.

Foto:pixabay.com

2. Fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat célja, hogy tovább szűkítse a derékfájás lehetséges okainak számát. Ilyenkor az orvos az alábbiakat tesztelheti.
Tapintás: a hát alsó szakaszának tapintásos vizsgálatával a szakember célja, hogy megtalálja az izomgörcsök, a feszesség, vagy éppen a gyengeség, az ízületi rendellenességek helyét.
Motorikus funkciók vizsgálata: előfordulhat, hogy szükség lehet az idegrendszer fizikális feltérképezésére, például a csípő, a térd, a boka, a nagylábujj különböző irányú mozgatására. Gyakran azt is meg kell figyelnie az orvosnak, hogyan reagál a test a könnyű érintésre, a kisebb szúrásra a törzs alsó részén, a medencetájon és a lábakon.
A mozgástartomány feltérképezése: az orvos arra is kérheti a pácienst, hogy hajoljon le, forduljon el. Eközben azt vizsgálja, melyik mozdulat okoz fájdalmat, illetve melyik az, amit esetleg véghez sem tud vinni.
Reflex teszt: a gyengülő lábi reflexek és a csökkenő izomerő is fontos jelzés az orvosnak.
Lábemelés teszt: ha az orvos arra kéri a beteget, hogy feküdjön le és az egyik felemelt lábát tartsa olyan egyenesen, ahogyan csak tudja, elképzelhető, hogy ez derékfájdalmat okoz, ami pedig akár porckorongsérvre is utalhat.

Foto:123rf.com

3. Képalkotó diagnosztikai eljárások

Amennyiben a derékfájás nagyon súlyos, esetleg nem enyhül 2-3 hónapja, vagy nem reagál a non-invazív kezelésekre, szükség lehet különböző képalkotó eljárásokra, hogy tisztázódjon a helyzet. A leggyakoribb vizsgálatok az alábbiak:

• Röntgen: ezzel a módszerrel kiszűrhető többek közt az arthritis, a törés és a tumor.
• CT: a computer tomográf képes képet alkotni a gerinc keresztmetszetéről, ami lehetővé teszi az orvosoknak, hogy több szögből is megvizsgálják a területet.
• MRI: a mágneses rezonancia vizsgálat röntgensugárzás nélkül készít részletes képet a gerinc struktúrájáról, és a szövetek deformitásait is megmutatja.

Számos lehetőség van a kezünkben, amelyek segítségével pontos diagnózist tudunk felállítani, amire pedig már hatékony, célzott kezelések épülhetnek. Tehát még krónikus derékfájdalom esetén sem szabad beletörődni az állapotba, egy korrekt diagnózis rengeteget javíthat a helyzeten – hangsúlyozza Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

Forrás: Fájdalomközpont