3 tipp: Így tanítsuk a zsebpénzzel gazdálkodni a gyerekeket

Van, aki ellenzi, és van, aki tudatosan készül rá. Ahány ház, annyi szokás, és még talán annál is több vélemény. Egy biztos: a zsebpénzkérdést mindenképpen komolyan kell venni, hiszen egy egész életre megalapozhatja gyermekünk pénzhez, pénzügyekhez kapcsolódó viszonyát. A Fundamenta FundiMini kutatása szerint a szülők 85 százaléka ad zsebpénzt gyermekének, de az, hogy ki mennyit, mire és milyen gyakran kap, nagyon eltérő lehet. Az alábbiakban a pénzügyi edukációs szakértő három tippel segít abban, hogy miként használhatjuk a zsebpénzt tudatosabban a pénzzel kapcsolatos nevelésre.

Általánosan elterjedt szokás már kisiskolás kortól kezdve, hogy a gyerekek zsebpénzt kapnak: a kutatásból kiderül, hogy a szülők 85 százaléka ad zsebpénzt 6-14 éves gyermekének. A céloktól függően általában havi 1000-5000 forint között mozog az összeg nagysága, amiből jól látszik, hogy takarékoskodással akár már néhány hónap alatt is komolyabb summát lehet összegyűjteni. Az eredmények alapján pénzügyi nevelésre azonban még kevés szülő használja a zsebpénzt, hiszen mindössze 24 százalékuk válaszolta, hogy kifejezetten a gyermeke megtakarításaihoz járul hozzá az apanázzsal. A legtöbben alkalmanként már beszélnek gyermekükkel a takarékoskodás jelentőségéről, de sokak számára ez még nem rendszeres gyakorlat. Pedig a FundiMini kutatási eredményeiből kiderül, hogy érdemes már korán hosszú távú gondolkodásra tanítani a kicsiket a pénzügyekkel kapcsolatban. Mire figyeljünk jobban a családi zsebpénzosztásnál? Íme, a tippek!

1. Inkább többször keveset, mint ritkán sokat

A szülők többsége hetente, vagy havonta ad zsebpénzt, de vannak (28%), akik ennél ritkábban. A legideálisabb, ha azonos időközönként, havi vagy heti rendszerességgel, akár többször, kisebb összegekkel járul hozzá a szülő gyermeke költéseihez. Jó módszer lehet a hét elejei vagy hó elejei (pl. a fizetésekhez igazított) zsebpénzadás, amely így eleve visz valamilyen rendszerességet, kiszámíthatóságot a gyerek gondolkodásába.
Fontos, hogy már korán kialakuljon a rendszeres megtakarítás szokása. A gyerekek így megtapasztalják, hogy sok kicsi sokra megy, és idővel már kis összegekből is komoly megtakarítás halmozódhat fel.

2. Határozzuk meg közösen, mire gyűjtsön, és mennyit

A kisiskolás és nagyobb gyerekek egy ilyen beszélgetésbe már könnyen bevonhatóak, és fontos, hogy a takarékoskodást az általuk kiválasztott (pl. kerékpár), közösen elfogadott cél érdekében ösztönözzük, ne kizárólag mi mondjuk meg, mire spóroljanak. Ha megvan a szükséges összeg például az áhított kerékpárra, akkor már láthatjuk, mennyi ideig kell spórolni – ez a gyerek számára is jó visszajelzés. Amikor pedig zsebpénzt adunk, érdemes időről-időre visszatérni, újraszámolni: mennyi idő van még hátra a vágyott cél eléréséhez.
A kutatás eredményei alapján a szülők alig negyede (24%) ösztönzi gyermekét megtakarításra. Pedig a rendszeresség mellett fontos, hogy közösen határozzuk meg: a zsebpénzből mennyit és mire rakjon félre.

3. Vigyünk a megtakarításba játékosságot

A rendszeresség és a közösen meghatározott cél mellett érdemes játékossá tennünk a takarékoskodást. Így a pénz félretétele pozitív érzelemhez, játékos és kellemes tevékenységhez kapcsolható. A kütyük világában sokféle eszköz áll már ehhez rendelkezésünkre, például olyan okospersely is, amelyet összeköthetünk a számítógéppel, telefonnal, így rendszeresen nyomon követhető, mennyi pénz gyűlt össze a vágyott ajándékra.

A kutatás eredményei rámutatnak, hogy a szülői hozzáállás nagyon fontos tényezője a gyerekek megtakarítási hajlandóságának, hiszen az adatok alapján megállapítható, hogy minél több félretett pénzzel rendelkezik a gyerek, annál valószínűbb, hogy otthon gyakran beszélnek a takarékoskodás jelentőségéről, és ösztönzik arra: rendszeresen tegyen félre a zsebpénzéből.

Forrás: https://napidoktor.hu/index