COVID járvány – Lehet, hogy B tervre van szükség?

Az új típusú koronavírus velünk marad, de pandémiás vírusból idővel endémiás kórokozóvá válhat. Addig viszont az oltakozáson kívül is lépéseket kell tenni a járvány féken tartásáért – véli egy magyar járványszakértő.

Ahol 80 százalék alatti az átoltottság, ott az embereknek el kell fogadniuk egy “B tervet”. Ahhoz ugyanis, hogy kordában tarthassuk a járványt, a közösségi maszkhasználat és a távolságtartás visszavezetésére, valamint a védettségi igazolvány széles körű használatára lenne szükség – erről beszélt a Portfolio Budapest Economic Forum című konferenciáján Oroszi Beatrix járványszakértő, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja megbízott igazgatója. Az eseményről készült összefoglalóból az is kiderült, hogy jelenleg három lehetséges forgatókönyv létezik a járvány alakulásával kapcsolatban – számol be a HáziPatika.hu.

Fotó: 123rf.com

Különösen alakul a negyedik hullám

A hazai koronavírus-járvány negyedik hulláma már a nyár végén elkezdődött. Ez a járványhullám azonban az előzőektől jelentősen eltér, mégpedig abban, hogy sokkal lassabb a felfutása – főleg más országokhoz képest. Ennek oka az eltérő tesztelési gyakorlat, a természetes átvészeltség és az átoltottsági arány kombinációjában keresendő a szakértő szerint.

A terjedési sebességet jelző reprodukciós ráta (R-mutató) egyébként jelenleg 1,1-1,25 körül lehet az országban. Ez alapján a második és a harmadik hulláméhoz képest egy jóval laposabb járványgörbe rajzolódik ki. Ám egyes országok példái alapján arra következtethetünk, hogy gyors lecsengésre sem számíthatunk majd a járvány tetőzése után.

Csak Európában nő az új koronavírusos megbetegedések száma a világon – állítja az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Fotó: 123rf.com

Három forgatókönyv vetíti előre a jövőt

Ami a ránk váró jövőt illeti, Oroszi Beatrix három forgatókönyvről is beszélt. A legoptimistább előrejelzés szerint 1,2-es R-mutatóra és lapos járványgörbére számíthatunk. Ha nem lesz ekkora szerencsénk, akkor idővel jelentősen mérséklődik a lakosság immunitása, az R-mutató pedig tovább nő. Ebben az esetben már nem lehet alacsonyan tartani a kórházban kezeltek és az elhunytak számát.

A legrosszabb prognózis szerint pedig az egészségügyi ellátórendszer a járvány csaknem 20 hónapja után kimerül, rengetegen fertőződnek meg, és kontrollálhatatlan új tényezőkkel is számolnunk kell majd, például egy erős influenzajárvánnyal vagy újabb koronavírus-variánsokkal.

Japánban rejtélyes gyorsasággal húzódott vissza a koronavírus-járvány az elmúlt két hónapban, most találgatják az ottani szakemberek, hogy mi lehet ennek az oka, és attól tartanak, hogy a járvány télen gyorsan visszatérhet.