Visszafordíthatatlan szembetegség: a glaukóma - 2. rész

A zöldhályog (glaukóma) a vissza nem fordítható, kezelés nélkül folyamatosan romló, a látást súlyosan megrontó szemészeti betegségek egyike. A glaukóma valójában nem egyetlen betegség, hanem összefoglaló kategória, amibe számos különböző betegségforma tartozik.

Általánosságban az európai népességben 40 éves kor felett legalább 3% a zöldhályog gyakorisága. A gyakoriság azonban az életkor előrehaladtával fokozódik: 80 éves kor körül már minden 10. személynek glaukómás eltérése van. Korábbi beszélgetéseinkben számos olyan glaukóma fajtát ismertettünk részleteiben, melyek vagy egyenesen örökletesek, vagy öröklött tényezőkön alapulnak, így a vérrokonok közt, a családban fokozott gyakoriságot, halmozódást mutatnak. Azonban a zöldhályogos esetek nem kis része családi előzmények nélkül alakul ki. Éppen ezért erről a betegségcsoportról is érdemes többet tudnunk.

Az örökletes glaukóma formákról röviden

A zöldhályog a látóideg szembe belépő szakaszának (a látóidegfőnek) a betegsége. Vagy szemnyomás emelkedéssel, vagy anélkül alakul ki és romlik. Az örökletes tényezők egy része a látóidegfő működésére vonatkozó hibás információt tartalmaz (pl. a normál nyomású glaukómában, ahol a szemnyomás nem emelkedik), más esetekben az öröklött tulajdonságok következtében a szem belső folyadékának, a csarnokvíznek a szemből történő kivezetődése válik akadályozottá. Ez utóbbi csoportban a szemnyomás emelkedik, ami jelentősen hozzájárul a glaukómás károsodás kialakulásához és romlásához, egyes esetekben pedig egyenesen egyetlen oka ezeknek.

“A glaukómáknak vannak egyetlen génhibán alapuló öröklődő formái. Ilyen például a korai gyermekkorban, csecsemőkorban kialakuló zöldhályog és a fiatalkori magas szemnyomású glaukóma, ami gyakran már a felnőttkor elérése előtt intenzív kezelést, esetleg műtétet igényel. A hazánkban leggyakoribb forma az elsődleges nyitott csarnokzugú glaukóma, melynek öröklött háttere azonban nem egyetlen gén hibáján alapul. Számos, önmagában betegséget nem eredményező genetikai változat együttes megjelenése tartható felelősnek az elsődleges nyitott csarnokzugú glaukóma kialakulásáért. Aki sok kockázati génvariánst örököl, annál a zöldhályog korábban és súlyosabb formában alakul ki. Aki kevés ilyen gént örököl, annak a betegsége későbbi életkorban jelenik meg és kevésbé gyorsan romlik. A pszeudoexfoliatív (exfoliatív) glaukóma is örökletes hátterű betegség, melyben a súlyos látáskárosodással és nagyon magas szemnyomással járó glaukómát a napfény hatására a szemben kialakuló oxidatív stressz indítja meg. Öröklött genetikai eltérésen alapul továbbá a pigment diszperziós glaukóma is” – mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

Fotó: 123rf.com

Zöldhályog kialakulása családi előzmény nélkül

A glaukóma számos típusa léphet fel családi előzmény nélkül (sporadikusan). Az elsődleges nyitott csarnokzugú zöldhályog kockázati tényezője a rövidlátás, ami a látóideg elülső részét alkotó szövetek mechanikai gyengeségével könnyíti meg a glaukóma kialakulását. Kockázati tényező a cukorbetegség is. Cukorbetegeken mind a szemnyomás emelkedése, mind az ezzel kísért zöldhályog gyakorisága megnő még abban az esetben is, ha a cukorbetegségnek súlyos szemészeti szövődményei nem alakulnak ki. Rizikótényező még az artériás keringés elégtelenségét kiváltó súlyos nyaki verőérszűkület (carotis szűkület) és különösen ennek műtéti megoldása, mely a hirtelen megnövekedett keringéssel a látóidegben az oxidatív stressz hatását is megnöveli. A túlzottan alacsonyra beállított vérnyomás pedig krónikus vérellátási elégtelenség révén okozhat normális szemnyomású nyitott zugú glaukómát. Mindezekből látható, hogy nem kicsi annak a valószínűsége, hogy valakinek zöldhályogja alakuljon ki közepes vagy idősebb életkorban úgy, hogy minden ismert családtagja szemészetileg egészséges.

A zöldhályog kezelése hosszútávon akkor eredményes, azaz akkor képes a felfedezéskor meglévő látást és látóteret megtartani, ha a betegség észlelése és a kezelés megkezdése korai betegség stádiumban történik. A látási tünetek megjelenése már mindenképpen súlyos károsodást jelent. Azon személyek, akiknek nincsen a glaukóma irányuló kivizsgálást előtérbe állító családi előzményük, gyakran nem mennek 40 éves koruk felett szemészeti vizsgálatra ha látási panaszuk nincsen. Fontos hangsúlyozni, hogy amikor a látáskárosodás már megjelent, azt visszafordítani semmilyen kezeléssel sem lehet. Tehát a zöldhályog idejekorán történő felfedezéséhez panaszmentes állapotban is néhány évenként szemészeti vizsgálat szükséges, hogy szükség esetén mielőbb meg lehessen kezdeni a megfelelő kezelést.