Tisztában vagy ezekkel a szemészeti alapfogalmakkal?

A szemészet az orvostudomány egyik jelentős, intenzíven fejlődő speciális területe. A szemet érintő betegségek, azok megértése és terápiája kapcsán többször is találkozhatunk olyan fogalmakkal, melyek ismeretlenek még a biológia és az orvostudomány iránt érdeklődő személyek számára is.

Az anatómiai, a gyógyításhoz kapcsolódó és a kórtani fogalmak elkerülhetetlenül megjelennek, ha a szem bármely részéről, szövetéről vagy működéséről esik szó- beleértve a szemet érintő normális és kóros folyamatokat és a szemészeti rendelőben vagy műtőben használt eszközöket, kezeléseket is.

Csarnokvíz

A szemben a szivárványhártya (írisz) széli része mögött fekvő képlet. A sugártest hámja termeli a csarnokvizet, ami az elülső és a hátulsó szemcsarnokot tölti ki. A csarnokvíz a szaruhártyát (kornea) és a szemlencsét táplálja, elszállítja az anyagcsere termékeket, és fenntartja a megfelelő szemnyomást. Mindezt az teszi lehetővé, hogy a termelődött csarnokvíz, miután feladatát a szemben ellátta, a szaruhártya külső része és a szivárványhártya külső része közötti csarnokzug képletein keresztül elvezetődik a szemből, és a vénás folyadék (vér) elvezető rendszerbe csatlakozik. A csarnokvíz termelése és elvezetődése egyensúlyban kell, hogy legyen. Ha az egyensúly megbomlik (ez a gyakorlatban az elvezetés csökkenése miatt fordul elő), a szemben a nyomás megemelkedik.

Fotó: 123rf.com

Szemnyomás

“A csarnokvíz nyomása meghatározza a szem minden szövetében és rétegében fennálló nyomást. Tehát a szemen belüli nyomás (a szemnyomás) a csarnokvíz nyomásának felel meg. A szemnyomás a szemészeti vizsgálat keretében egyszerűen megmérhető. Értéke normális esetben felnőtteken nagyjából 15 és 21 Hgmm közötti. A zöld hályog (glaukóma) számos esetben a csarnokvíz elvezetésének romlásával (csökkenésével) jár együtt. Ilyenkor a szemnyomás megemelkedik, ami a látóideget alkotó idegrostok és idegsejtek elpusztulását okozza” – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

Asztigmia

A szem egyik gyakori fénytörési hibája. Asztigmia esetén a szaruhártya görbülete nem azonos minden átmérőben (tehát nem olyan, mint egy gömbölyű labda részlete), hanem valamelyik átmérőben lényegesen nagyobb vagy kisebb, mint az arra merőleges átmérőben (olyan, mint amikor egy felfújt labdát megnyomunk, és ezzel az egyik irányban lelapítjuk a másik irányhoz képest). Asztigmia esetén az a probléma, hogy a nézett tárgyról a szembe érkező fény nem egyetlen pontban gyűlik össze a retinán, hanem elmosódó, szellemképes foltot alkot. Emiatt a látás elmosódottá válik. Az asztigmia ezért szemüveges korrekciót igényel.

OCT vizsgálat

Az optikai koherencia tomográfiás vizsgálat (OCT) bizonyos szembetegségek kimutatására, diagnosztizálására, nyomon követésére szolgál. Segítségével az ideghártya (retina) rétegei külön- külön vizsgálhatók, ami nagyon fontos a betegségek pontos azonosításában, és a kezelések eredményességének megítélésében. Az OCT vizsgálat nem invazív, fényképezés szerű vizsgálat. Mind az éleslátás területéről ad információt (ami például makula degeneráció esetén fontos), mind a zöld hályog okozta idegsejtvesztés mérésére alkalmas.

Réslámpa

“A réslámpa minden szemészeti vizsgálat elengedhetetlen eszköze. Mivel a szem kicsi, részletes megtekintése csak mikroszkóp-szerű nagyításban végezhető. Ezt biztosítja a réslámpa, mely a megvilágító fénynyaláb vékony (résszerű) hatásával a szem rétegeinek mélységi megítélését az egyszerű nagyítókhoz képest jelentősen megnöveli. A készülékből kijövő résfény segítségével a szem szinte minden rétege feltérképezhető különböző nagyításokban. A vizsgálat során a beteg a fejét egy áll-homlok tartóval ellátott tartóba támasztja, ami az elmozdulás-mentességet biztosítja” – mondja a szemész.

Fotó: 123rf.com

CFF vizsgálat

A CFF a centrális kritikus fúziós frekvencia elnevezés rövidítése. A CFF vizsgálattal a látóideg egy bizonyos funkcióját vizsgáljuk, ami a látóideg gyulladása vagy daganat általi nyomása esetén előbb és jellegzetesebben csökken, mint a látásélesség. A CFF vizsgálat mutatja meg, hogy milyen gyakoriság (frekvencia) esetén látjuk a különálló fényjeleket egybefüggő fényként. A teszt során a vizsgált egyre gyorsabban villogó fényt lát, ami egyszercsak folyamatosan világító fénnyé válik a számára (a határ ismételt vizsgálatoknál mindig azonos frekvenciánál van, ezért nevezik az értéket kritikus értéknek). A betegnek akkor kell jeleznie, amikor ezt tapasztalja. A vizsgálat eredménye egy frekvenciaérték (például másodpercenként 40 fényvillanás, azaz kb. 40 Hz). Ha az érték kevesebb (pl. 20 Hz), az a látóideg károsodására utal.

Glaukóma, zöldhályog

“A zöldhályog – azaz a glaukóma- igen veszélyes és alattomos szembetegség, mely megfelelő kezelés nélkül folyamatos látásromlást, kedvezőtlen esetben pedig látásvesztést is okozhat. A betegség magyar neve félrevezető, hiszen nem egy hályog keletkezik a szemben, hanem fokozatosan pusztulnak az idegrostok/idegsejtek, így azok nem képesek a szemben a fény által keltett információt az agyba közvetíteni. Mint fentebb említettük, a zöldhályog gyakran jár a szemnyomás emelkedésével, ám ez nem törvényszerű. Az elnevezés nem egyetlen állapotot takar, hanem több különböző betegséget foglal össze annak alapján, ahogyan az idegrostok és idegsejtek pusztulnak. A különböző zöldhályog típusok kezelése eltérő, de mindenképpen a teljes életen át tartó kezelésre, illetve ellenőrzésre van szükség. A zöldhályog több formája is öröklődik vagy családi halmozódást mutat, ezért a glaukómás beteg vérrokonainak vizsgálata panaszmentesség esetében is indokolt” – tájékoztat Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.