Mozgásszervi betegségek belgyógyász szemmel – 2. rész

Egy mozgásszervi fájdalom, ami megjelenik, a legtöbb esetben egy egyszeri, átmeneti túlterhelésből eredő, pihentetésre és némi gyulladáscsökkentő hatására pár napon belül múló, egyszerű probléma. Ha azonban, a panaszok szokatlanul erősek, nem múlnak vagy gyakran kiújulnak, esetleg egyéb más tünetekkel (pl. láz, fogyás, általános gyengeség) járnak, a tüneti kezelés mellett, feltétlenül utána kell járni a panaszok kiváltó okának.

A tüneti terápia, ilyen esetekben, a panaszok enyhítésével minden esetben a kiváltó ok diagnózisának felállítását és annak mielőbbi gyors és hatékony kezelését akadályozhatja. Fontos tehát, hogy gondoljunk arra, az adott fájdalom vagy panasz lehet egy komplexebb téma egyetlen mozaikdarabja. De mik is alkothatják a teljes kép további elemeit? Nézzük meg, hogyan bontakozhat ki egy egyszerű, hétköznapi panasz mögött egy jó anamnézis, fizikális vizsgálat és megfelelő tudás birtokában más diagnózis, ha azokat egy belgyógyászati szemléletű reumatológus nézi.

Ha hirtelen alakul ki egy ízület fájdalma, akkor az első beugró belgyógyászati vonatkozású betegségként felmerül a podagra. A köszvény típusos előfordulási helye a nagylábujj, de érintheti a lábtőízületeket, bokát, térdet, csuklót és a könyök ízületet is. Az ízület feletti bőr duzzadttá, pirossá, fényessé és meleggé válik, érintése is igen nagy fájdalmat okoz. Általában a hajnali, reggeli órákban ébreszti fel a beteget a fájdalom. Néhány óra után a fájdalom enyhül, de az ízület duzzanata megmarad. A tompa fájdalom a következő éjszakán ismét erősödhet, és néhány napon át tarthat, egyre csökkenő intenzitással. Egy-egy roham nyomtalanul elmúlhat, de ha többször ismétlődik, maradandó változást okoz az ízületben. Önmagában a köszvény diagnózisának felállítása néha nem elég, hiszen a szervezetben felhalmozódott húgysav mennyisége nem csak a fokozott purin tartalmú ételek és a nagy mennyiségű szeszesital következménye lehet. Vesebetegség, leukaemia, bizonyos gyógyszerek szedése (pl. aszpirin), rosszul kezelt vagy nem kezelt cukorbetegség következménye mellett kialakult ketoacidózis ugyanúgy húgysavszint emelkedéshez és köszvényes roham kialakulásához vezethet. Egy ízület fájdalmát okozhatja antikoagulánsok vagy haemofilia mellett már kisebb trauma hatására is az ízület bevérzése. Tartósan fennálló egy ízület gyulladása esetén felmerül a szeptikus arthritis diagnózisa, főként, ha az anamnezisben szerepel láz, diabetes mellitus vagy trauma.

Több ízületet érintő fájdalom esetén szóba kerülnek az autoimmun betegségek, melyek első önálló tünete ez lehet, megelőzve a többieket. Arthritis psoriatika esetében is előfordul, hogy nem a bőr tünetek lesznek az első helyen a betegség kialakulásakor, hanem a páciens erős ízületi fájdalmai és a bőrtünetek csak hónapokkal később jelentkeznek. Több ízületet érintő gyulladás esetén az is előfordulhat, hogy a betegség már lezajlott és a beteg nem is gondolja, hogy később kialakult ízületi panaszai előzőleg lezajlott betegségével állnak szoros kapcsolatban. Különféle kórokozók – baktériumok, vírusok, gombák – nem direkt fertőzés útján, hanem úgynevezett második betegségként, bizonyos idő elteltével (napok, hetek) ízületi gyulladásokat okozhatnak. Így lehetséges, hogy egy lezajlott hasmenés, influenza, húgyúti- vagy felső légúti fertőzés után a páciensnél már gyógyult állapotban, az ízületi panaszok számára minden előzmény nélkül aktiválódnak. Bármely életkorban előfordulhat ilyen reaktív arthritis, de gyakrabban fiatal férfiakban. Reiter szindrómának hívják, ha az arthritis mellett fennáll az urethritis és conjunktivitis triásza. A betegség jóindulatú, az estek 80%-ban gyorsan gyógyul, kimenete kedvezőbb, ha csak néhány tünet áll fenn. Reiter szindróma triásza esetén a viszont a gyógyulás lassabb, kimenetele kedvezőtlenebb, maradvány tűnetek lehetségesek. Ha a több ízületet érintő panaszok vándorlóak, gyorsan változóak egyéb tünetek nélkül, minden esetben gondolni kell a paraneopláziás szindrómára. A panaszokat a tumor által termelt különféle anyagoknak – hormonoknak, fehérjéknek, egyéb biokémiai vegyületeknek, anyagcsere-bomlástermékeknek – a véráramba kerülése váltja ki. Ahány féle daganattípus, annyi féle kísérőbetegség kombináció létezhet, így minden ilyen típusú ízületi fájdalom esetén gondolni kell erre a lehetőségre. Sokszor előfordul, hogy a mozgásszervi bántalmak mögött kopásos, reumatikus betegséget tételeznek fel, holott a panaszok hátterében állhat a daganatos betegség is.

Áttekintve a gerincet és ízületeket érintő panaszok belgyógyászati hátterét, látható, hogy egy-egy egyszerű hétköznapi panasz mögött, amire a betegek nem is gondolnak, a megfelelő információk és idő birtokán, egy avatott szem sokkal többet láthat és az okra rátalálva célzottabban és eredményesebben is gyógyíthat. Az alkalmazott gyulladáscsökkentőknek és fájdalomcsillapítóknak minden egyes fentebb felsorolt tünet és betegség esetén jogosultsága van. De nem mindegy, hogy csak a tüneti terápiát alkalmazzák-e vagy a kiváltó ok is felismerésre került és elindult a tüneti kezeléssel együtt annak is a gyógyítása. Hiszen tudjuk, minden esetben az oki terápiával lesz esélyünk hosszú távon a tünetek megszüntetésére és lehetőségünk a valódi gyógyításra.

Szerző: dr. Zsiska Beáta

Forrás: https://napidoktor.hu/