Gyomorégés – Ezektől romolhat az állapot

Különösen a refluxosok ismerik jól azt az égető érzést a mellkasukban és a torkukban, amit a szájban egyfajta keserű íz kísér, de élete folyamán néhányszor majdnem mindenki találkozik vele.

Alapvetés, hogy a túl fűszeres és zsíros ételek gyakran kiválthatják, de ezenfelül a legtöbben nem sokat tudnak a problémáról. Pedig vannak egyéb dolgok is, amelyektől éghet a gyomrunk, vagy még rosszabbá tehetik a már meglévő gyomorégést – számol be a HáziPatika.

Rengeteg embert érint a gyomorégés, előfordulása 50-70 százalékos is lehet.

Koffein

A koffeintartalmú italok, mint a kávé, a tea vagy akár a forró csokoládé is lehet a ludas, mert ellazíthatják azt a záróizmot, ami a nyelőcsőben megakadályozza, hogy a gyomorsav visszaáramoljon a torokba. Bár a koffein hatása egyénenként változik, a gyakori kiváltó okok között szerepel.

Alkohol

Egy italozással töltött este nem csak a másnaposságért lehet felelős. Szakértők szerint az alkohol és a dohányzás is elernyesztheti a nyelőcsövet lezáró izmot, és a nyálra is olyan hatással vannak, amitől éghet a gyomrunk, mert dehidratálnak, és ez által csökkentik a nyál mennyiségét a szájban. Ha pedig kevesebb nyál termelődik, kevesebb savat tud felhígítani a gyomorban, ami visszaáramolhat a torokba.

Rágógumi

Ha valaki hajlamos a gyomorégésre, annak nem ajánlatos sokat rágóznia, vagy legalábbis nem mentolos ízűt választania. A koffeinhez hasonlóan a borsmenta is elernyesztheti a nyelőcsövet lezáró izmot. A rágógumi mellett minden borsmentát tartalmazó termék – tea, gyertyák, mentolos édességek – kiváltó ok lehet, így ezeket is érdemes elkerülni.

Fotó: 123rf.com

Éjjeli nassolás

Egy újabb szokás, amiről jobb, ha lemond az, akinek sokat ég a gyomra. Akinél gyakran fordul elő ilyesmi, jobb, ha lefekvés előtt legkésőbb két órával eszik utoljára, mert fekvő pozícióban sokkal könnyebben áramlik vissza a gyomorsav a nyelőcsőbe. Ha pedig ágyba bújás előtt eszünk, és beindulnak az emésztési folyamatok, még több sav termelődik.

Túlevés

Minél többet eszünk, annál hosszabb ideig tart megemészteni az ételt, és továbbítani a gyomorsavval együtt a bélrendszerbe – ez pedig azt jelenti, hogy az esély is sokkal nagyobb arra, hogy visszajusson a nyelőcsőbe vagy a szájüregbe.