Gyógyszerek, vegyszerek és eszközök, amelyek tönkre vágják a hallásunk 2017-03-27 Blog, Kórkép Megosztás: Tweet Egy indiai tanulmány egy csokorba szedte azokat a gyakran használt szereket és eszközöket, melyek ártalmasak lehetnek a hallásunkra. Vajon hogyan védekezhetünk ellenük? Gyógyszerek A hallást károsító szerek, ún. ototoxinok szép csendben okozhatnak halláscsökkenést, fülzúgást, szédülést, csökkent hallásérzékenységet. Károsíthatják a belső fül szöveteinek sejtjeit, hatásukra a Corti-szerv külső szőrsejtjei elveszíthetik funkciójukat, aminek a következménye állandósult küszöbeltolódásban nyilvánulhat meg. A legismertebb gyógyszerek és hatóanyagok, melyek embereknél ototoxikus hatásúak: az aminoglikozid, makrolid és glikopeptid antibiotikumok, a kemoterápiás gyógyszerek (pl.ciszplatin, a loop-diuretikumok (vízhajtó gyógyszerek), az acetilszalicilsav (aszpirin hatóanyaga), a nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek, valamint a külsőleg használt fertőtlenítőszerek (pl.klór-hexidin, providon-jód, alkohol, neomicin). Érdekes, hogy egy potenciális otoxikus vegyület, a propilén-glikol gyakori összetevője a fülcsepp-készítményeknek. Az ototoxikus gyógyszereket hosszú távon kellő körültekintéssel kell alkalmazni a hallás gyakori ellenőrzésével. A gyógyszerek halláscsökkentő hatása általában visszafordítható, ám a külsőleg alkalmazott szerek nagy mennyiségben használva felszívódhatnak a bőrön át a szervezetbe, és az ilyen típusú antibiotikumok esetén előfordulhat, hogy a halláskárosodás visszafordíthatatlanná válik – különösen, ha a gyógyszert túladagoljuk. Ezért kell nagyon óvatosnak lenni a grépfrút-lé fogyasztásával – több gyógyszer esetén is – mivel 10-szeresen vagy akár 250-szeresen fokozhatja a gyógyszer felszívódását a véráramba, amivel a hatóanyag olyan magas koncentrációban lesz jelen, mely súlyosbíthatja a halláskárosodást. A grépfrút, és akár más citrusfélék is könnyen okozhatnak gyógyszertúladagolást, amivel sokan nincsenek tisztában, pedig több mint negyven olyan gyógyszer létezik, melynek hatását befolyásolja a grépfrút. Nehézfémek és vegyszerek A nehézfémek, a higany, ólom, arzén, mangán, a triklór-etilén és xilol nevű oldószerek, a lakkok és a hígítók, a terpentin, de még a körömlakk is okozhat ototoxicitást. A rovarirtó-permetszerekben található d-transz-alletrin szintén nem tesz jót a hallószervünk működésének. Elektromos eszközök és berendezések A Wi-Fi, a mobiltelefonok, távirányító eszközök, televízió, mikrohullámú sütők és egyéb, rádiós eszközök által keltett elektromágneses sugárzás szintén hatással lehet a hallásunkra is. A lágy szövetek felszívják a mikrohullámú impulzust, mely olyan nyomáshullámokat generál, melyek egészen a belső fülig eljutnak. Bár a szervezet reakciója egyénenként eltérő lehet, az elektromágneses mező hatására súlyosbodhat a fülzúgás, a halláskárosodás, a szédülés, a Meniére-betegség, és a hallóideg-daganat. Utóbbi betegségnek akár kiváltó oka is lehet az elektromágneses mező az Egészségügyi Világszervezet szerint. Mit tehetünk megelőzésként? az elektromos eszközöket ne tartsuk az ágyunk közelében, és mindig kapcsoljuk ki, ha nem használjuk, különösen éjjel. Még a digitális órát se az ágyunk mellé helyezzük el. A mobiltelefonnál sokkal biztonságosabb a vezetékes telefon használata, bár a mai világban ez éppen visszaszorulóban van ne használjunk ototoxikus hatású vegyszereket, és mérgeket. A hallásra nézve káros mellékhatású gyógyszereket csak az előírt ideig és adagban szedjük, hosszú távon pedig csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazzuk fontos az egészséges életmód, a testmozgás – igen hatásos a jóga -, a kellő D-vitamin bevitel, és a mobiltelefon korlátozott használata, vagy legalábbis annak szem előtt tartása, hogy ne tapadjon egyfolytában a fülünkhöz a vegyi anyagok, a gyógyszerek és a zaj egymás hatását erősítve károsíthatják a hallást, ezért különösen ügyelniük kell a hallásukra azoknak, akik ilyen körülmények között dolgoznak Forrás: Minden, ami hallás
