Füstös DNS

Több száz ember DNS-kódjának elemzése révén megmagyarázható, miért lehet néhány nemdohányzó is kitéve a tüdőrák kockázatának.

A tüdőrákkal kapcsolatban az az elterjedt vélekedés, hogy kizárólag azokat érinti, akik dohányoznak illetve dohányoztak. Valójában azonban a tüdőrákos betegek 10 százaléka ?nemdohányzó?, vagyis olyan ember, aki egyetlen szál cigarettát sem szívott el életében, vagy egész életében legfeljebb 100 szálat szívott el. Ez az arány Ázsiában még magasabb, ahol a tüdőrákos betegek 30-40 százaléka nemdohányzó. Világszerte a nemdohányzó áldozatok közel kétharmada nő.

A nemdohányzókra leselkedő kockázat vizsgálatát meglehetősen elhanyagolják a rákkutatás területén, ahol a kutatók sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a lényegesebb nagyobb számú tüdőrákos dohányosoknak.5755A rochesteri Mayo Klinika orvostudományi egyetemén dolgozó genetikusok Ping Yang vezetésével a 754 nemdohányzó, tüdőrákos illetve egészséges alany részvételével végzett vizsgálat során két sokatmondó genetikai variánst mutattak ki a 13-as kromoszómán. A tanulmány szerint e variánsok megléte közel 60 százalékkal növeli a tüdőrák kockázatát. A variánsok a jelek szerint visszaszorítják a GPC5 fehérje szintjét, amely a sejtosztódásban játszik szerepet.

További kutatásokra lesz szükség az eredmények megerősítéséhez és ahhoz, hogy kiderítsék, miért alakul ki tüdőrák a nemdohányzókban. Az egyik elmélet szerint a genetikai fogékonysággal rendelkező emberekben valamilyen közös, egyelőre azonosítatlan kiváltó esemény hatására fejlődhet kis a tüdőrák. A valószínűsíthető triggerek közé tartozik a passzív dohányzás, a környezetszennyező anyagok, az arzén és a humán papillomavírus.

A tanulmány a The Lancet Oncology online kiadásában olvasható.

Forrás: