A dohányzás nemcsak öl, de öregít és csúnyábbak is leszünk tőle 2015-06-01 Blog, Kórkép Megosztás: Tweet Tizenkilenc percenként meghal valaki, ugyanakkor évente négy millióan vesztik életüket a dohányzás következtében. Húsz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Ugyanakkor a cigarettázók környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Ne gyújts rá! A Nemdohányzók világnapja alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére hívja fel a lakosság és az orvosok figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/. A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nők köréből kerül ki, ugyanakkor 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk csaknem 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. Statisztikai adatok szerint hazánk dobogós helyen áll az uniós országok tekintetében Évente közel 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek közel húsz százalékát teszi ki. Ugyanakkor megközelítőleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. Kétség nem fér hozzá, hogy a nemdohányzók által belélegzett dohányfüst mennyire veszélyes a szervezetre, amely zárt helységben azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. A dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatták, hogy a dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák elfordulása. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, azaz a bölcsőhalál elfordulása. Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást nem beszélve arról, hogy minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt – hangsúlyozta dr. Kiss Róbert Gábor az MKT elnöke Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé. A dohányfüst alkotóelemei helyileg és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutva fejtik ki direkt kártékony hatásukat. Azok esetében, akik hódolnak e káros szenvedélynek sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig könnyen vezet szívinfarktushoz. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat – folytatta gondolatait Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A nikotin hasonló függőséget eredményez, mint a kemény drogok. A leszokás azonban nem reménytelen vállalkozás. A felmérések szerint a magyarok mintegy egyharmada szívja nap,mint nap a cigarettát, ugyanakkor a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától. Nagyon sokan ideje korán felhagynak ezekkel a próbálkozásokkal, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül lemondania a káros szenvedélyről. Van, akinek mégis sikerül, hiszen a magyar lakosság 17 százaléka már leszokott dohányos, azaz több mint 1 millió honfitársunknak már sikeresen lemondani a dohányzásról, és megszabadulni annak egészségkárosító hatásaitól- tette hozzá az MKT elnöke. Egy amerikai egyetemen 79 ikerpárt vizsgáltak, a dohányosok esetében az arcuk, álluk megereszkedett, a ráncok elmélyültek, nagyobbak lettek a táskák a szemük alatt, nem beszélve a koszorús erekben a nagy kockázatú veszélyes felrakodásról, amely könnyen vezethet szívinfarktushoz. Ugyanakkor a WHO ebben az évben arra figyelmeztet, hogy a dohányzással kapcsolatos globális egészségügyi és gazdasági problémákat még inkább fokozza az illegális dohánytermékek növekvő piaca. Legfrissebb kutatásuk szerint minden tízedik doboz cigarettából egy illegális. Az olcsó illegális cigaretta könnyű elérhetősége növeli a fogyasztást és a dohányzással összefüggő halálesetek számát. A WHO 2015. évi Világnap kapcsán arra szólítja fel az országokat, hogy működjenek együtt a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolása érdekében, álljanak a dohányfüstmentes kezdeményezés mellé, és szorítsák vissza a dohánytermékekkel kapcsolatos korrupciót. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dohányzást tiltó, korlátozó, jogszabályok népszerűek és leszokásra ösztönzik a dohányzókat. Amennyiben sikerülne betartatni az életbe lépett dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma – mutatott rá Prof. dr. Kiss Róbert Gábor, aki szerint három-négy év szükséges még ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatok terén. Ha időben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál pl. a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna. Ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a későbbiekben is folytatódik. A cigaretta letételét követő 20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizom elhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval. A dohányzásról való lemondás számos egyéb nyereséggel is jár, amelyek a leszokás fontos motiváló tényezői is lehetnek: jobb lesz a közérzetünk, javul a teljesítőképességünk, jobb lesz a leheletünk, szájízünk, kifehérednek a fogaink, körmeink, kitisztul a hangunk, kisimul, egészségesebb lesz a bőrünk, a környezetünk nem fog tovább panaszkodni cigarettafüst szagú ruhánk, hajunk miatt. Nem utolsó sorban figyelembe kell venni, hogy a dohányzás rendkívül költséges, „luxus” tevékenységnek számít. Egy átlagos dohányos tíz év alatt közel 75 ezer darab cigarettát szív el, 10 év alatt napi egy dobozzal számolva, egy dohányos közel négy millió forintot költ cigarettára. Ha nem hódolna ennek a káros szenvedélynek, számos hasznos dolgot megvalósíthatna önmagának vagy családjának. A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább ezen a napon ne gyújtson rá, s ha teheti, akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének. Forrás:
