Bőrkontaktussal terjedhet – Mit kell tudni a majomhimlő járványról? - 2. rész

Még túl sem vagyunk az eddigi pandémián, zoonózisos vírus is terjedni látszik Európa-szerte és Észak-Amerikában: a majomhimlő járvány.

Nagyon úgy tűnik, hogy a folyamatban lévő koronavírus-világjárvány nyomán felütötte a fejét egy másik is: a majomhimlő, ami jelenleg Európában és Észak-Amerikában terjed.

„Az információ új, megfelelően meg kell vizsgálnunk, hogy jobban megértsük a helyi átvitel dinamikáját az Egyesült Királyságban és néhány más országban” – mondta dr. I. Socé Fall, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának regionális vészhelyzeti igazgatója. Hozzátette: be kell fektetniük a majomhimlő kialakulásának megértésébe, mert nem ismerik kellően az átvitel dinamikáját, a klinikai jellemzőket és az epidemiológiát. A terápia és a diagnosztika terén szintén vannak jelentős hiányosságok. A WHO szakértői szerint a majomhimlő megoldásának túl kell lépnie a betegség kezelésén.

„Nem csupán a vírussal kapcsolatosan kell válaszokat kapnunk; válaszok szükségesek a gazdatestről, az emberi viselkedésre és gyakorlatra vonatkozóan. Minden szinten működnünk kell, hogy megpróbáljuk biztosítani az emberi populációk védelmét” – szögezte le dr. Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója.

Fotó: 123rf.com

Megfékezheti-e a majomhimlő terjedését az oltás?

A jelenlegi álláspont szerint a himlő elleni oltás némi védelmet nyújt a majomhimlővel szemben.

„Fontos tisztában lenni azzal, melyek a majomhimlő okozta kiütések, amelyek hólyagok formájában jelentkeznek a bőrön. Ébernek kell lenniük azoknak, akik az elmúlt 30 napban jártak olyan országokban, ahonnan jelentettek majomhimlős eseteket. Szintén figyelniük kell magukra azoknak, akik kapcsolatba kerültek valakivel, akinél majomhimlőt diagnosztizáltak vagy gyanítottak” – hívta fel a figyelmet dr. Kartik Cherabuddi, a Floridai Egyetem Globális Orvostudományi és Antimikrobiális Menedzsment Programjának igazgatója, a fertőző betegségek klinikai docense.

Jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság ún. gyűrűs oltást alkalmaz, hogy szoros kapcsolatot tartson a megerősített esetekkel, de ugyanezt teszi az Egyesült Királyság is, az érintkezés és a forrás felkutatása, az esetek felkutatása, valamint a helyi kiütéses betegségek megfigyelése mellett. Dr. Cherabuddi aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államokban kevesebben kaptak himlőoltást, ez ugyanis a 40-50 év alatti lakosság többségét kiteszi a fertőzés veszélyének.

Foto:123rf.com

“A majomhimlő fertőzés megelőzése nem feltétlenül a vakcinákon múlik” – jegyezte meg dr. Michael Ryan. Rámutatott továbbá, hogy a korábbi himlőoltás által nyújtott védelem is csökkent. Mint mondta, szükség lehet a mezőgazdasági, szociális és élelmiszertárolási gyakorlatok megváltoztatására, hogy a további járványokat elkerüljük. A WHO tisztviselői bíznak benne, hogy segíthetnek a közösségeknek megérteni, hogyan terjed a vírus – így már a forrásoknál kezelni tudják.

“Korlátozott forgalomban azonban már a majomhimlő elleni vakcinákat is engedélyezték” – árulta el dr. Cherabuddi.

„A majomhimlő ellen jóváhagyott vakcina – az MVA-BN – széles körben nem elérhető. A Tecovirimat (TPOXX), szájon át szedhető és infúziós gyógyszerként is jóvá lett hagyva az Egyesült Államokban a himlő kezelésére, Európában pedig szájon át alkalmazható szerként engedélyezték a tehénhimlő, a majomhimlő és a himlő kezelésére. Az FDA (az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerengedélyező Hivatal) 2021-ben a brincidofovirt (Tembexa) is jóváhagyta. Ezek a gyógyszerek azonban széles körben nem érhetők el”- mondta dr. Kartik Cherabuddi.