Az agyi véráramlási zavar 2011-02-03 Kórkép Megosztás: Tweet Stroke-os betegeknél egy kísérletes sztentelési eljárás segítségével meg lehetett nyitni azokat az artériákat, melyeket véralvadék zárt el. Dr. Italo Linfante, a Baptista Szív- és Érsebészeti Intézet ér- és idegsebésze tizenkilenc olyan beteggel foglalkozott, akiknél az erek elzáródását célzó hagyományos eljárás nem volt kivitelezhető. Az eljárás, mely egy értágító fém felhelyezéséből áll, az esetek kilencvenöt százalékában volt sikeres. A Nemzetközi Endovaszkuláris Terápiás Szimpóziumon, Dr. Italo Linfante előadása során kiemelte, hogy míg tíz évvel ezelőtt a stroke (szélütés) gyakorlatilag egyenlő volt a halálos ítélettel, addig manapság már korai diagnózis esetén számos beavatkozási lehetőségre van mód. Azonban az új módszer a többi kezelés hatvan százalékos eredményességét nagymértékben túlszárnyalja. Az Egyesült Államokban a stroke jelenleg a harmadik vezető halálok. A véráramlás gátlásából kiinduló stroke-ot leggyakrabban a vérrögök erekben történő elakadása okozza. A másik forma a vérzéses stroke, melyben a folyamathoz az érfalak repedése társul, és nagy mennyiségű, agyállományt roncsoló vérzésben nyilvánul meg. A hagyományos eljárás a vérrög eltávolításából áll, azonban az orvosok ezekben az esetekben ehelyett egy vékony érhálót helyeztek fel, mely tizenkilenc esetből tizennyolcban képes volt biztosítani az artériák átjárhatóságát. tizenkettő esetben nem, vagy csak minimális mellékhatás jelentkezett (hatvanhárom százalék), öt beteg (huszonhat százalék) viszont a beavatkozás sikere ellenére a stroke súlyos következményei miatt elhunyt. A viszonylag kedvező eredmények ellenére a megerősítés további vizsgálatokat tesz szükségessé. A sztenteket a szívsebészetben már régóta rutinszerűen alkalmazzák, azokat idegsebészeti területen jelenleg is számos európai központban tesztelik. Forrás:
