Amalgámsztori! A vitalavina elindult! 2011-09-23 Kórkép Megosztás: Tweet Charles Bell, a híres angol kémikus soha nem gondolta volna, hogy 1818-ban született felfedezése – az, hogy az ezüst a higannyal olyan vegyületet alkot, amely kiváló tömítőanyagként alkalmas fogászati célokra. Amit felrónak az amalgámnak, az a benne lévő higanytartalom, amely közismerten veszélyes anyag, méreg az emberi szervezetre. Idegméregként valóban árt, viszont egy fogtömésnyi anyagban elenyésző a higanymennyiség, amelynek kárt okozó lerakódásától nem kell tartani. Akadnak, akik egyenesen veseártalmakról, allergiáról, autizmusról, Alzheimer-kórról beszélnek, ha az amalgám fogtömés kerül szóba. Valóban tartani kell ilyen veszélyektől egy fogtömés kapcsán? – a kérdést Gera István professzornak teszem fel, a Magyar Fogorvosok Egyesülete elnökének, az Európai Fogorvosok Tanácsa – a CED – magyar képviselőjének. – Mielőtt bármit is mondanék erről a témáról, hadd szögezzem le: a sokféle felröppenő, pánikkeltő hír ellenére semmiféle tudományos, hitelt érdemlő bizonyíték nem támasztja alá, hogy az amalgám fogtömés ilyen károkat okozna a szervezetben. Ennek az az egyszerű tény is ellentmond, hogy igen sok embertársunk él közöttünk makkegészségesen, sok évtizedes amalgám fogtömésekkel. Tulajdonképpen itt pontot is tehetnénk a kérdés végére, de mégis érdemes és kell beszélni róla, mert újra és újra napirendre kerül ez a téma, és mindig alkalmas helytelen következtetés levonására. Az amalgám a legrégibb idők óta használt fémötvözet. Bizonyára sok páciens emlékszik még arra, amikor a fogorvos kis, mozsárszerű edényben keverte össze a fogtöméshez szükséges mennyiséget. Most már, közel két évtizede "gépesített" az eljárás, vagyis amalgámszeparátorral hozzák forgalomba az új fogászati berendezéseket. Ez kizárja, hogy a higanyt tartalmazó fémötvözet a lefolyóba kerülve környezetkárosítást okozzon, a páciens szervezetébe pedig olyan kevés higany jut az amalgám tömés révén, hogy az szinte elenyésző, még hosszú évek során sem rakódik le belőle káros mennyiség. Egyébként ma már csak hátsó fogak esetében tömnek a fogorvosok ezzel az anyaggal, elsősorban esztétikai megfontolásból. Használata mellett azért döntenek, mert rendkívül előnyös, könnyen kezelhető, tartós és gazdaságos, jóval olcsóbb a modern fogtömő anyagoknál. – Mindennek ellenére vajon kinek, kiknek áll érdekében mégis időről időre felkelteni az amalgámhisztériát? – Leginkább a környezetvédelmi lobbi ellenzi, valamint a természetgyógyászok, a magukat holisztikus szemléletűnek nevező biofogorvosok. Májusban hazánkban ülésezett az Európai Fogorvosok Tanácsa, és az amalgám betiltása ellen foglalt állást. A Fogászati Világszövetség és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is vizsgálódott ebben az ügyben, és az ő vizsgálataik sem igazolták az amalgámmal kapcsolatos félelmeket. Angliában, Németországban, tehát nálunk sokkal tehetősebb országokban is alkalmazzák ezt a tömőanyagot, csupán az északi államokban tiltják, elsősorban környezetvédelmi okokra hivatkozva. Magyarországon 21 milliárd forint jut egy évben a fogászatra, ami azt jelenti, hogy egy emberre legfeljebb 2000 forint, vagyis néhány jobb minőségű fogkefe ára. Ezek alapján nem nehéz kiszámolni, vajon mennyi drága, fogszínű – kompozit – modern tömőanyagra lenne elegendő ez az összeg… Természetesen az egészség nem forintosítható. De amíg megcáfolhatatlan tudományos bizonyíték nincs az amalgámtömés kártékony voltára, addig a csillogó tömőanyag feltehetően nem megy ki a fogorvosi praxis divatjából, mivel több logikus érv is használata mellett szól. Forrás:
