7 fogápolási tévhit

“Az erős dörzsölés a hatékony”; “a rossz fogak örökletesek”; “minden étkezés után fogat kell mosni”. Az ilyen és ezekhez hasonló tévhitek sokáig megragadnak a köztudatban és súlyos károkat okozhatnak.

A lakosság körében elterjedt bölcsességek hallatán, a fogorvosok a fejüket csóválják, joggal, ők ugyanis tudják, milyen következményekkel járhatnak a rossz szokások. Összegyűjtöttünk pár jól ismert, tipikus hibát.

1. A tejfogakat nem kell ápolni

Nem igaz. Nagyon fontos, hogy egészségesen tartsuk a tejfogakat is. Ha már a tejfogak is rosszak, már a fiatal, megmaradó fogak is rosszul fejlődhetnek, arról nem is beszélve, hogy az alapos rágás és a tiszta beszéd (hangképzés) elengedhetetlen eszköze, az ép fogsor.

2. A rossz fogak örökletesek

Nem egészen igaz. Mindenki a saját fogainak épségéért felelős. Ami örökletes, az a szuvasodás elleni védekezőképesség. Inkább attól függ, hogy mennyire segít a génjeinek: még a legjobb örökletes tulajdonságok is tehetetlenek, a rossz fogápolási szokásokkal szemben.

3. A fluoridok nem fontosak

Butaság. A flourid védi a fogzománcot és megakadályozza, hogy elszaporodjanak a baktériumok, védi a fogak felszínét és segít megelőzni a fogszuvasodást. Tipp: jó, ha jódozott vagy fluoridtartalmú sóval főzünk, mert így evés közben, megfelelő mennyiségű fluoridhoz juthat szervezetünk.

4. Az erős dörzsölés az alapos fogmosás titka

Épp ellenkezőleg. Ha túl erősen vagy túl erős sörtéjű fogkefével mossa fogait, fennáll annak a veszélye, hogy a fogzománc “eltűnik”, lekopik, valamint megsérül a fogíny, melynek során az visszahúzódik, s szabadon marad a fognyak. A különböző fogpanaszok kialakulása, innentől kezdve csak idő kérdése. Tipp: kicsi, söprő mozdulatokat alkalmazzon fogmosás során a piros résztől haladva a fehér felé, tehát a fogínytől a fog felé.

5. A rágógumi helyettesíti a fogmosást

A rágógumi támogathatja a szájhigiéniát azáltal, hogy fokozza a nyáltermelést, mely által fontos ásványi (és védekező) anyagokhoz juttatja a fogakat, így erősítve a fogzománcot. A napi rendszeres fogápolást nem helyettesíti!

6. A fogfehérítés nem árt

Legyünk óvatosak! Az úgynevezett “bleaching” eljárás során, kémiai folyamat megy végbe a szájüregben, mialatt megörténhet, hogy a fehérítő anyag a laza tömésekbe és a fogak közötti résekbe jut, károsítva az idegeket. Figyelem: a hidakat és a koronákat nem lehetséges fehéríteni, fél év után pedig a fehérítés hatása elmúlik.

7. Akkor kell fogkefét cserélni, ha a sörték szétállnak

Kéthavonta ajánlott új fogkefét beszerezni, 12 hét után ugyanis 30 százalékkal csökken a sörték tisztító hatása. Kommentár nélkül: hazánkban csak hétmillió fogkefe fogy egy évben, ami egy lakosra vetítve átlagosan 0,8 fogkefét jelent. Nyugat-Európában 2-3 fogkefe jut egy emberre. Tipp: betegség (megfázás, herpesz) után érdemes új fogkefét venni, így elkerülhetjük az újrafertőződést.

Forrás: http://www.webbeteg.hu/