Őseink miatt vagyunk hajlamosak a depresszióra

Amerikai kutatók tanulmánya szerint a Neander-völgyi embertől örökölt DNS szerepet játszhat a modern ember magatartásában, betegségeiben, növelheti vagy csökkentheti olyan tényezők kialakulásának a kockázatát, mint például a nikotinfüggőség vagy a depresszió.

Tudósok 2010-ben kimutatták, hogy az eurázsiai emberek DNS-ének 1-4 százaléka származik a Neander-völgyi embertől. Azóta számos kutatás bizonyította genetikai örökségét a modern emberben, korábbi tanulmányok szerint az allergia kialakulásának kockázata is erre vezethető vissza.

Az anatómiailag modern ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a Neander-völgyiekkel. A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A Neander-völgyi genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába.

A nashville-i Vanderbilt Egyetem kutatói először hasonlították össze a mintegy 28 ezer európai gyökerű amerikai felnőtt genomjában fellelt Neander-völgyi örökséget a páciensek betegségeinek klinikai feljegyzéseivel. A vizsgált betegcsoportban 135 ezer egypontos mutációt (nukletoid polimorfizmusok, SNP-k) azonosítottak, amely valószínűleg a Neander-völgyitől származik.

Ezen DNS-ek tanulmányozása segít feltárni számos betegség biológiai gyökereit – hangoztatta Tony Capra genetikus, a Science folyóiratban megjelent tanulmány egyik vezető szerzője. Szavai szerint legfontosabb felfedezésük, hogy a Neander-völgyi DNS hatással van a modern emberek klinikai jellemzőire: kapcsolatot találtak az ősi DNS és az egyéni sajátosságok, köztük immunológiai, bőrgyógyászati, neurológiai, pszichiátriai és reproduktív betegségek között.

Például feltárták, hogy a Neander-völgyi DNS-ének egy sajátos mutációja jelentősen növeli a nikotinfüggőség kockázatát. Más mutációk a depresszió kialakulásának kockázatára lehetnek hatással, egyesek pozitívan, mások negatívan. Az egyes egyéneket illetően ez a hatás attól függ, melyik DNS-mutációt hordozzák – magyarázta Capra.

Kimutatták, hogy a nikotinfüggőség kialakulásában szerepet játszó mutáció, amely nagyon ritka a tanulmányozott népességben, nagyjából kétszeresére növeli a dohányzásra való rászokás kockázatát. “Dohánylevél nem állt rendelkezésre a Neander-völgyinek, nem járkálták fel-alá cigarettázva”, ezáltal nem tudni, hogy a DNS eme mutációja rájuk volt-e bármilyen hatással” – mondta Capra csütörtökön a tanulmányt bemutató washingtoni sajtótájékoztatón.