Okozhat fogínygyulladást a fogászati korona vagy híd? 

A fogínygyulladás alattomos kórkép, mert hosszú távon fogágybetegséghez és a fogakat tartó csontállomány pusztulásához is vezethet. Nem csupán az egészséges fogak lehetnek érintettek: koronával, vagy híddal történő fogpótlás esetén fokozottan oda kell figyelni a fogínygyulladás jeleire. 

A cikkből kiderül, milyen okai lehetnek a fogászati korona és fogászati híd mellett kialakult fogínygyulladásnak, milyen  tünetekre kell figyelni és mit tehetünk a megelőzésért. 

A rossz szájhigiéné az egyik leggyakoribb ok

A megfelelő fogápolás fontosságáról mindenki hallott, ennek ellenére igen gyakori a helytelen fogmosási technika és a fogköztisztítás elhanyagolása. Ez egészséges fogaknál is nagy gondot okozhat, de híd vagy korona esetén különösen veszélyes. Ilyenkor ugyanis a korona és a fogíny közötti érintkezésnél, a nehezebben tisztítható területeken még könnyebben elszaporodhatnak a káros baktériumok, ami a koronát tartó fogak további romlásához és fogínygyulladáshoz vezet.

A fogínygyulladásból kialakuló fogágybetegség hosszú távon a tartó fog teljes pusztulását és elvesztését is okozhatja, a csontállomány pedig elsorvadhat. 

Nem mindegy, hogyan készítik a pótlást

A fogpótlásnál kialakult fogínygyulladás másik oka lehet a nem tökéletesen illesztett vagy túl mély preparálást követően behelyezett korona. A fogászati korona és híd saját lecsiszolt fogakra, úgynevezett pillérfogakra rögzül. Ezeket a fogakat a pótlás előtt előkészítik, tehát lecsiszolják, és ha szükséges, gyökérkezelik. A csiszolás történhet hagyományos tangenciális módon, vagy alkalmazhatnak úgynevezett vállas előkészítést.

Vállas csiszolás esetében a fog fogíny melletti részébe egy kis peremet, azaz vállat csiszolnak. A perem pontosan kijelöli későbbi korona szélének a helyét, amely több szempontból is előnyös:

•  A fogpótlás készítésekor a fogtechnikus a digitális mintán vagy gipszlenyomaton pontosan látja a preparáció határát, így hajszálpontosan illeszkedő koronát vagy hidat tud készíteni. 
• A pontos illeszkedés miatt a korona biztosan nem áll el a fogtól, így könnyebb tisztítani. A káros baktériumok kevésbé tudnak elszaporodni és lényegesen alacsonyabb a fogínygyulladás, fogágybetegség és a fog alászuvasodásának az esélye.
• Az eredmény szebb, valósághűbb

A nem megfelelően elkészített és illesztett pótlásból adódó fogínygyulladás veszélye fogpótlásra szakosodott, megfelelően tapasztalt fogorvos választásával szinte teljesen kiküszöbölhető. 

Az elöregedett korona és híd is nagy bajt okozhat

Sok páciens nincs tisztában azzal, hogy a fogpótlások képesek elöregedni. Egyrészt a rögzítést szolgáló speciális fogászati cement kioldódhat az évek múlásával, másrészt a korona vagy híd anyagának is véges az élettartama. Bár az aranykerámiából készült pótlások akár több évtizedet is bírhatnak, a hagyományos fémkerámia korona élettartama általában  egy évtized. Ezután pedig szükségessé válhat a pótlás cseréje.

Milyen tünetekre kell figyelni? 

Ha a korona vagy híd alatt fogínyvérzést tapasztalunk, akkor haladéktalanul fel kell keresni a kezelőorvost. Szintén figyelmeztető jel a kellemetlen szag vagy íz a szájban, ami adódhat lepedék megtapadást követő fogkő lerakódásból, mely  az ínygyulladás és a fogágybetegség kiváltó oka. 

Ezen kívül további szövődmények is előfordulhatnak. Ha például a korona alatt a gyökérkezelt fog fáj, az gyökércsatorna körüli gyulladásra, a gyökérkezeletlen fog fájdalma alászuvasodásra utal. Bárhogyan is, már az első tünetek jelentkezésekor tanácsos meglátogatni a fogorvosi rendelőt, mert minél korábban kezdődik a kezelés, annál nagyobb az esély a pillérfog és a fogpótlás megmentésére. 

Nem mindenki tapasztal tüneteket

Fontos tudnivaló, hogy a betegek egy részénél nem jelentkeznek tünetek a fogínygyulladás kialakulásakor. Éppen ezért az a legbiztosabb, ha félévente eljárunk kontrollvizsgálatra, ahol megvizsgálják a fogaink állapotát és szükség esetén fogkőleszedést is végeznek. Ezzel és a szakszerű otthoni fogápolással a fogpótlások élettartama lényegesen hosszabb lesz.

A cikk Dr. Molnár Bálint, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának docense és Dentpoint Implantológiai és Parodontológiai Centrum vezetőjének szakmai támogatásával készült.

Forrás: https://napidoktor.hu/index