Étkezési zavarok – A koronavírus-lezárások súlyosbítják a helyzetet 2021-04-01 Blog, Kívül-belül, Koronavírus Megosztás: Tweet Az elszigeteltség még nagyobb kárt okozhat Számos, étkezési zavartól szenvedő embert csak még rosszabb helyzetbe taszított a koronavírus-járvány és az azzal járó korlátozások, lezárások. Nem keveseknél krízis alakult ki. Sok embernek és sokféleképpen okoz komoly problémákat a koronavírus-járvány. Azoknak a felépülését például, akik korábban is küzdöttek étkezési zavarral, lényegesen megnehezítették a lezárások. Chicago-ban például az étkezési rendellenességekkel küzdő emberek számára kezelést és szolgáltatásokat nyújtó Eating Recovery Center-ben virtuálisra cserélték az intenzív járóbeteg-és részleges kórházi kezelési programokat a járvány kezdetén. Csakhogy ez nem mindenkinek vált be, aki a felgyógyulásán fáradozott. Sokan emelték fel a szavukat a változás ellen, mondván: számukra ez így nem elegendő támogatás – mondta el Ellen Astrachan-Fletcher, a központ klinikai vezetője. A centrumban végül egy héten belül visszaállították a részleges kórházi kezelés lehetőségét, mert úgy ítélték meg, nagyobb a kockázata annak, hogy a betegeik rosszul legyenek. Foto:123rf.com Az angliai Ruskin Egyetem felmérése szerint azok körében, akik étkezési zavarokkal küzdenek – így anorexiával, bulimiával, túlevéssel – igen sok a járvány alatt félelemtől, elszigeteltségtől, veszteségtől rettegő ember. „Régóta dokumentált dolog, hogy az étkezési rendellenességtől szenvedő emberek negatív módon kontrollálják evésüket, mert bár úgy érzik, ellenőrzés alatt tudják tartani viselkedésüket, vannak területek az életükben, ahol ez nem igaz. Ilyen az evés is” – mondta el Mike Trott, PhD, a tanulmány szerzője, a Ruskin Egyetem kutatója. Az egyetem kutatói felvették a kapcsolatot a testdiszmorfia, a testedzés-függőség és az étkezési rendellenességek 2019-es tanulmányának résztvevőivel, hogy kiderítsék: miként befolyásolhatták esetükben a koronavírus-korlátozások 2020-ban az étkezési zavarokat. A 319 résztvevő az egészségklub tagja, átlagéletkoruk 37 esztendő volt. Fotó: 123rf.com Az alanyok olyan kérdésekre válaszoltak, mint például rettegnek-e a túlsúlytól, van-e késztetésük arra, hogy hányjanak evés után, vagy érzik-e magukat extrém mértékben bűnösnek evést követően – ezek ugyanis az étkezési attitűd-teszt részét képezik. Kiderült: a pontszámok jelentős mértékben nőttek 2020-ban, a koronavírus miatti lezárást követően 2019-hez képest. A tanulmány szerzői szerint ez egyértelműen arra utal, hogy nagyobb mértékben fordult elő étkezési zavar, például anorexia és bulimia. A Psychiatry Research szakfolyóiratban közzétett tanulmány feltárta, hogy az elszigeteltség súlyosbíthatja az étkezési rendellenességeket. „Az, hogy csak az otthonunktól bizonyos távolságra mehetünk el, nagyon új mentális stresszhelyzetet eredményezett a szervezet számára – mondta el Mike Trott. – Ez a stressz, mindegy, milyen formában, olyan megküzdési mechanizmusokkal jár, amelyek az evést is magukba foglalják”. Drunkorexia, testépítő típusú evészavar, és még egy csomó fura rendellenesség. Ezek a leggyakoribb étkezési zavarok. Ezek a legveszélyesebb étkezési zavarok A tanulmány megállapította, hogy az edzés-függőség tünetei csökkentek a lezárás után, bár az egyéni testmozgás szintje a 2019-es heti 6,5 órához képest 2020-ban heti 7,5 órára nőtt. A növekedés oka lehet, hogy az emberek szívesen tértek vissza a testmozgáshoz a lezárás feloldását követően. A kutatók persze nem lehetnek biztosak abban, hogy a koronavírus-járvány felelős az étkezési zavarok számának növekedéséért – mondta Trott, hozzátéve, hogy messze vagyunk a megszokott életünktől. „Egyes emberek, úgy vélem, visszatérhetnek a normális kerékvágásba, mások annyira nem. Mindannyian másként küzdünk meg a dolgokkal.” Astrachan-Fletcher ugyanakkor rámutatott: az étkezési zavarok valósággal elburjánozhatnak olyan környezetben, amelyben az ember hosszabb ideig társadalmilag elszigetelt. A figyelmeztető jeleket virtuálisan nehezebb észrevenni. A szakember megjegyezte: a pandémia alatt egyedül a test diszmorf rendellenességével kapcsolatban nem tapasztaltak változást. Ennek oka az lehet, hogy az embereknek nincs annyi lehetőségük összehasonlítani a magukét mások testével. Fotó: 123rf.com „Ha az ember egy éve többé-kevésbé elszigetelve él, egyre nagyobb szorongást érez, ha el kell hagynia az otthonát. Biztos vagyok abban, hogy ha újra eljön a nyitás ideje, sokaknál tapasztalni fogjuk a szorongás és a depresszió megnövekedését” – mondta Astrachan-Fletcher. Az étkezési rendellenességek okai egyébként máig nem ismertek. Lehet rá biológiai hajlamunk, de pszichológiai és szociológiai összetevők is alakíthatják azt. Forrás: https://napidoktor.hu/index.php
