Szabaduljon meg a füsttől! – csökkentse COPD-s tüneteit 2013-06-12 Iskolatáska Megosztás: Tweet A Nemdohányzó Világnap keretében világszerte a dohányzás káros egészségügyi hatásaira hívják fel a figyelmet. A világnap alapvető célja, hogy a mérgező dohányfüst csökkentésével hozzájáruljon a jelenlegi és az elkövetkező generáció védelméhez. A dohányzás közel 6 millió embert öl meg évente és számos betegség, köztük a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) fő okozója is. A dohányosok kockázata, hogy meghalnak ebben a ma már egyre közismertebb idült légúti betegségben, 12-szer nagyobb, mint a nemdohányzóké. A dohányzás legveszélyesebb következménye: a CODP Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a COPD betegek száma világszerte 210 millióra tehető, s évente közel 3 millió ember hal meg ennek a betegségnek köszönhetően. Ma Magyarországon a COPD miatt körülbelül 200 000 ember jár rendszeresen orvoshoz. A probléma azonban ennél is több – felderítetlen esetekkel együtt közel félmillió – embert érint, hiszen sokan élnek együtt a tünetekkel anélkül, hogy tisztában lennének panaszaik okával. A COPD progresszív, a betegek életminőségét rontó, azonban kezelhető kórkép. Rendszerint a légutak nyálkahártyáját tartósan irritáló kémiai anyagok okozzák, melyeket a szennyezett levegőből, vagy leggyakrabban a cigarettafüsttel lélegzünk be. A szennyező részecskék folyamatos izgató hatása miatt a légutak nyálkahártyája károsodik és megduzzad, a légutak beszűkülnek. A légúti nyálkahártya emellett nagy mennyiségű váladékot is termel, melyet a beteg köpet formájában köhög fel. A légutakat körülvevő izmok összehúzódása még tovább fokozza a légutak szűkületét. Eleinte ezek a tünetek (légszomj, zihálás, produktív köhögés, fáradtság) csak nagyobb fizikai megterhelés alkalmával jelentkeznek, de a betegség progressziója során ez a helyzet állandósulhat. Nagymértékben kihatnak a beteg életminőségére, súlyosabb formájukban még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozva őket. A tünetek a betegség rendszeres kezelése nélkül folyamatosan romlanak, s akár rokkantsághoz, végül pedig halálhoz vezethetnek. Az elmúlt évek során számos COPD vizsgálatot folytattak, amelyek megerősítették, hogy a COPD-ben szenvedő betegek 90%-a dohányzik vagy korábban dohányzott. A dohányosok COPD mortalitási kockázata 12,7-szer nagyobb, mint azoké, akik sohasem dohányoztak, s ez a kockázat dózisfüggő – a betegség gyakorisága és súlyossága egyértelműen összefügg az elszívott cigaretták számával. A dohányzástól kialakult COPD gyógyítható! Napjainkban szerencsére léteznek már olyan modern terápiák, amelyek a tüdőfunkció jelentős és tartós javulását eredményezik. Az időben felismert COPD esetén, ezek a hörgőtágító készítmények nagymértékben késleltetik a betegség első fellángolását. A kezelés jótékony hatással van a COPD klinikai lefolyására, és javítja a betegek életminőségét. A terápiák a COPD egyik fő visszafordítható mechanizmusát, a hörgő-összehúzódást célozzák meg, melynek eredményeként a betegek könnyebben lélegeznek, beszűkült légutaik megnyílnak, és 24 órán át nyitva is maradnak. Az orvos által előírt gyógyszerek alkalmazása mellett sokat tehetünk mi magunk is tüneteink enyhítése érdekében. A legfontosabb a dohányzás abbahagyása, hiszen ezzel a tünetek csökkenthetők, a fellángolások kivédhetők, valamint lassítható a betegség progressziója is. A fiatalok kevesebbet, az idősebbek valamivel többet szívnak, mint 2 éve Egy reprezentatív felmérésben 700 dohányzó felnőttet kérdeztek meg káros szenvedélyükkel kapcsolatban. A kutatásban résztvevők átlagosan 22 éve dohányoznak, bár ez a szám az életkor függvényében értelemszerűen nagyon széles skálán mozog: a legfeljebb 35 éveseknél átlagosan 8, az 55 év felettieknél legalább 40 év! A cigarettázók döntő többsége (94%) napi gyakorisággal átlagosan 14 szál cigarettát szív és ez a szám ugyanannyi, mint 2011-ben. Érdekesség, hogy bár a napi átlagos mennyiség nem mutat változást, életkor alapján némi „átrendeződés” figyelhető meg: korábban ugyanis a 18-35 évesek körében naponta átlagosan 13 szál cigaretta fogyott, most 10 szál – ezzel szemben az idősebbek körében napi átlag 14-15 szálról 17-18 szálra nőtt ez a szám. A leszokáshoz elengedhetetlen a környezet támogatása A leszokással már próbálkozó dohányosok közül többen is úgy vélik, hogy a cigaretta végleges elhagyását meghiúsító tényezők között döntő módon játszott szerepet a dohányzással járó napi rutin és a megfelelő akaraterő hiánya, de a leszokásért küzdők egyötöde megfelelően hatékony eszközt, módszert nem talált, illetve némileg ezzel összefüggésben említette, hogy bizalmatlan volt ezekkel szemben. Fontos azonban megemlíteni, hogy sokak esetében a támogató, biztató szociális környezet hiánya vezetett sikertelenséghez, és nem a kínált megoldások magas ára vagy elérhetetlensége vezetett kudarchoz. A leszokáshoz kipróbált megoldások tárháza egyébként nagyon széles. Az e területen tapasztalattal rendelkező dohányosok döntő többsége puszta akaraterővel igyekezett a cigarettát letenni: 61%-uk a „máról holnapra” történő lemondással, 38%-uk a fokozatos elhagyással próbálkozott. A támogató eszközök, módszerek listáját idén az elektromos cigi vezeti (22%), amelyet a nikotinos rágógumi és tapasz (18-18%) követ. Ez utóbbiak alkalmazása a 35-55 év közöttiek körében szignifikánsan jellemzőbb, míg az akupunktúra, biorezonancia vagy a vényköteles készítmények az idősebbek körében népszerűbbek. Forrás:
