Megjósolható a cukorbetegség? Megakadályozhatjuk a kialakulását? 2021-01-31 Blog, Cukorbetegség, Diéta, Egészséges otthon Megosztás: Tweet Közös családtagunk… a cukorbetegség A cukorbetegség a leggyakoribb anyagcsere-rendellenesség, fő tünete a magas vércukorszint. Krónikus állapot, amely megfelelő kezelés nélkül az életminőséget és életkilátásokat is negatívan érintő, súlyos szövődményekhez vezethet. A még egészséges embernél megjósolható, hogy később cukorbeteg lesz-e? Meg lehet akadályozni, hogy főszerepet kapjon életünkben a diabétesz? Magyarországon a Magyar Diabetes Társaság adatai alapján 772 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, és a legtöbb becslés szerint akár még ugyanennyien lehetnek a diabétesz előszobájában vagy diagnózis nélkül, így szinte minden családban találunk érintettet. Fotó: 123rf.com Lehet miénk az irányítás? A 2-es típusú (korábban „időskori” néven emlegetett) cukorbetegség általában lassan alakul ki, és ha időben sikerül elcsípni, akkor életmódváltással és a megfelelő kezeléssel jól karbantartható. Mivel az első időszakban nincsenek feltűnő tünetek, ezért érdemes a legegyszerűbb megoldást választani: panaszmentes esetben is legalább félévente-évente érdemes laborvizsgálattal ellenőriztetni a vércukorszintet. Ha éveink vannak a cselekvésre, akkor a korai felismerés mellett törekedhetnénk akár a megelőzésre is! Kockázatok nyomában Bár a cukorbetegség kialakulásának folyamatában még mindig vannak ismeretlen tényezők, a legtöbb rizikófaktort már azonosították. A legelterjedtebb, szakmai körökben elfogadott kockázatbecslő kérdőív a FINDRISC (Finnish Diabetes Risk Score), amely néhány egyszerű szempont mentén méri fel a kitöltő esetében a cukorbetegség kialakulásának esélyét életének következő 10 éve során. Nézzük meg, tehetünk-e valamit a kockázati tényezők kiiktatására! Cukorbetegség a rokonságban A génkészletünk már a fogantatás pillanatában adott, a tudomány jelenlegi állása szerint ezután már nem változtatható. Mivel a diabétesz esetében egyértelmű a családi halmozódás, fontos tisztában lennünk vele, van-e a közeli rokonságunkban cukorbeteg. A 2-es típusú cukorbetegségnél nagyon jelentős a genetikai háttér szerepe, de hogy a hajlamból lesz-e valóban betegség, az nem csak a véletlenen múlik. Foto:123rf.com Életkor és testmozgás Az életkorunk állandóan változó adottság, így mindig az adott helyzetből kell kihoznunk a legjobbat! A cukorbetegség rizikója az életkorral együtt nő, így egyet tehetünk: évről-évre egyre jobban odafigyelünk magunkra, szélsőségek nélkül, változatosan étkezünk, legalább napi 4-5 alkalommal, egyszerre kisebb adagokban. Ne halogassuk évekig a rendszeres testmozgás beiktatását a napi rutinba! Ez azért különösen fontos, mert 50 éves kor után felgyorsul az izomtömeg leépülése, és aktív testmozgás nélkül, a korábbi energiabevitel megtartásával folyamatosan nőhet a testzsírszázalék. Napi minimum 30 perc erőteljes séta, kerékpározás, kertészkedés, azaz legalább heti 4 órás testmozgás egyértelmű összefüggést mutat a cukorbetegség alacsonyabb kockázatával. Testtömegindex és derékkörfogat A testtömegindex (BMI – Body Mass Index; kg/m2) egyszerűen számítható arányszám: a kilogrammban mért testtömeget elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével (egyszerű számítással: 170 cm magasság, 70 kg testtömeg esetén 70:1,7:1,7 = 24,2 kg/m2). A WHO ajánlása alapján a magasabb érték (25-30) túlsúlyt, a még magasabb (30 feletti) már elhízást jelent. Bár a BMI a nagy izomtömeggel rendelkező sportolóknál mutathat a normál 18,5-25 közötti értéknél magasabbat, az arányszám általában jól tükrözi az elhízottság mértékét. Különösen nagy kockázat az ún. alma típusú testalkat, a deréktájra koncentrálódó gyarapodás, amelyet a kérdőív a mért derékkörfogat alapján igyekszik tetten érni. Elhízás – ne vegyük félvállról! Az elhízás komplex rombolást végezhet szervezünkben: romolhat a sejtek inzulinérzékenysége, gyakrabban alakulhat ki cukorbetegség. Emellett kedvezőtlen koleszterinprofilra, magas vérnyomásra, szív- és érrendszeri problémákra, valamint, sajnos, bizonyos daganatos betegségekre is nagyobb eséllyel számíthatunk. A mozgás, fizikai aktivitás is nehezebb jelentős túlsúllyal, így egyre romlik az egészséges életvezetés esélye. Ha ez a fránya elhízás ennyi galibát okoz, akkor miért nem teszünk ellene? Ezernyi oldalt meg lehetne tölteni a különböző fogyókúrákkal, diétás tippekkel, hetek alatt ideális testsúlyt garantáló csodaszerekkel. A célpiac jelentős, a Magyar Elhízástudományi Társaság közleménye alapján a magyarok számítanak Európa legelhízottabb nemzetének. Tapasztalatom szerint két dolgot nehéz elfogadni: bizonyos társbetegségek és egészségügyi állapotok kivételével a szép lassan gyarapodó zsírpárnákért leginkább mi magunk felelünk! A másik tény: nincs csodadiéta! Ahogyan nem pár nap alatt jön fel az a 10-20-30 kiló felesleg, úgy leadni sem megy egyik pillanatról a másikra. Az ideális testtömegcsökkenés heti 0,5-1 kg, a megfelelő – nem szélsőséges – étrend és a rendszeres fizikai aktivitás garantálja, hogy a leadott kilók ne jöjjenek vissza. Foto:123rf.com Napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás Az étkezési szokásainkat élethosszig tartható módon kell átalakítanunk, és bizony, a minőség mellett a mennyiség is ugyanannyira fontos! A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének OKOSTÁNYÉR® ajánlása kiváló támpont a tájékozódáshoz, de nagyobb túlsúly esetén érdemes orvos, dietetikus segítségét kérni a fogyáshoz. A napi (többszöri) zöldség- és gyümölcsfogyasztás kötelező, ezek a tápanyagokban, élelmi rostokban gazdag vitaminbombák adják a kiegyensúlyozott táplálkozás alapját, fogyasztásukkal aktívan tehetünk a cukorbetegség megelőzéséért. Magas vércukorszint és magas vérnyomás Sokszor tapasztalom, hogy az alkalmi szűrésen, például egy lakossági egészségnapon ujjbegyből mért magas vércukorszintet sokan nem veszik komolyan. „Amúgy jó szokott lenni a cukrom!” vagy „Tudom, hogy magas a cukrom, de jól vagyok” – mondják. Fontos, hogy a laborban, éhgyomorra mért jó értékek esetén is előfordulhat, hogy az étkezés okozta szénhidrátterhelés túl magas vércukorszintet eredményez – ez utalhat a cukorbetegség csökkent glükóztolerancia elnevezésű előállapotára. Étkezés után egy órával (akár ujjbegyből) mért 7,8 mmol/l, vagy bármikor mért 11 mmol/l feletti érték esetén mindenképpen érdemes felkeresni a háziorvost egy ellenőrzésre. Ugyanilyen komolyan kell venni a magas vérnyomást! A Magyar Hypertonia Társaság adata alapján a magyar felnőtt lakosság mintegy felét érinti a magasvérnyomás-betegség, amely kialakulása esetén élethosszig tartó odafigyelést, kezelést igényel. A metabolikus szindróma névvel jelölt betegségcsoport – cukorbetegség, hipertónia, kedvezőtlen koleszterinprofil, elhízás – tagjai gyakran „járnak együtt”, növelik egymás előfordulásának és a hosszú távú szövődményeknek az esélyét. Bár a FINDRISC kérdőív a vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedésére kérdez rá, a nem kezelt, 140/90 Hgmm feletti mért értékekkel jellemezhető vérnyomás is ugyanúgy kockázati tényezőnek számít! Saját kezünkben a megelőzés esélye Ne becsüljük alá saját felelősségünket és lehetőségeinket a cukorbetegség megelőzésére! A kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás mellett törekedjünk a stresszmentes, nyugodt életvezetésre, járjuk sokat a természetet, szabadidőnket töltsük aktívan! A rendszeres szűrés mindenkinek ajánlott, de kötelező, ha a közeli rokonok között is előfordul(t) cukorbeteg, vagy a várandósság idején terhességi cukorbetegséget diagnosztizáltak nálunk. Forrás: http://gyorgytea.hu/
