Árpa, hajdina, köles- ezért jók a kásák 2022-07-25 Blog, Diéta Megosztás: Tweet A kásákra sokan kortárs fejlesztésként gondolnak, pedig a gabonafélék egyik legrégebbi és legegészségesebb felhasználását jelenti a kásafőzés. Árpa Az árpakása hántolt árpából, azaz árpagyöngyből (gerlsiből) főzik. Az árpa leginkább a sör miatt cseng ismerősen, pedig sok más dologra is jó. Az árpagyöngyöt leginkább a rizs helyettesítőjeként érdemes használni, így nem csak kásaként hanem töltelékként, köretként is szuper választás. Magas a rost és B-vitamin tartalma, emellett foszfortartalmát szokás kiemelni, ami nagyon jó hatással van az idegekre, emellett csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. A rizzsel ellentétben viszont igen sokáig kell főzni, amit lerövidíthetünk, ha előre beáztatjuk. Akkor jó, ha már nem kemény, de nem is teljesen puha. Hajdina Akárcsak a többi kásaalapanyag, a hajdina is magas rosttartalommal rendelkezik, emellett többféle B-vitamint tartalmaz. A hajdina, amellett hogy tényleg nagyon egészséges, a népszerűségét leginkább a candidaőrületnek köszönheti, mivel a candida diétában kiválóan helyettesíthető vele a fehér liszt. A hajdinakása vízzel készül, készíthető édesen vagy sósan, bár mivel kicsit kesernyés, a sós vonal azért jobban működik. A készítése főzés-párolás keverékéből áll össze, de túl nagy szakácstudományt nem kíván. Ha nem kását főzünk belőle, akkor lehet köret, ha pedig autentikus, mégis egzotikus megoldásokra vágyunk, akkor forduljunk az orosz konyhához. Foto:pixabay.com Köles Természetesen a kölesnek is magas a rosttartalma, emellett viszont kiugró az ásványi anyag tartalma, épp ezért kiváló immunrendszer-erősítő, ami télen igencsak jól jön. Kásaként körülbelül a zabkása lehetőségeit rejti magában, bár valamivel hosszabb ideig (15-20 perc) kell főzni. Sósan is készíthető, akkor nagyszerű, egészséges köret. Puliszka A puliszka az élő példája annak, hogy mit számít a konyhában a marketing. Mert ugye az olasz polenta izgalmas köret, míg a kukoricamálé valami egyszerű izé. Pedig ugyanarról az ételről, a vízben főzött kukoricalisztről vagy kukoricadaráról, azaz a puliszkáról van szó. A puliszka őrzi a kukorica édességét, így készíthető vizesen és tejesen is, de a vízalapú kása az igazi. Az édessége különösen jó hír a lisztérzékenyeknek, akik nyugodtan fogyaszthatják, mivel nem tartalmaz glutént. A puliszka főzésnek egyébként egész legendáriuma van a keverés irányától kezdve mindenféle csudákon át, de ezek közül elég, ha kettőt szem előtt tartunk. Az egyik, hogy tényleg folyamatosan keverni kell, különben irdatlan mód leég. A másik, hogy a kukoricaliszt/dara rengeteg vizet vesz fel. Ez nem csak azt jelenti, hogy nagyon kiadós alapanyag, hanem azt is, hogy bármennyire is aránytalannak tűnik a recept javasolta vízmennyiség, bátran öntsük hozzá. Hogyan készítsünk zabpehelylisztes rozskenyeret? Tejbegríz A búzadarát tejben megfőzzük, cukrozzuk, cukrozott kakaó a tetejére, esetleg még egy kis vaj is, hogy krémesebb legyen – ez azért mindenhogy hangzik, csak könnyedén nem. A búzadara amúgy önmagában nem egészségtelen, bár kétségtelen tény, hogy nagyon magas a kalóriatartalma. A fenti módon elkészített tejbegríz viszont olyan, mintha csokitortát reggeliznénk. Szóval nem kell lemondani róla, de nem árt ésszel fogyasztani vagy egészségesebben készíteni. fotó:pixabay.com Zabpehely A zabkása, pontosabban zabpehely kása, a legnépszerűbb reggelik közé tartozik a világ hidegebb felén. Népszerűsége teljesen érthető. Kissé édeskés íze miatt már minimális fűszerezéssel (fahéj, vanília, barnacukor, gyümölcsök, aszalványok) szinte desszertet reggelizhetünk, miközben nagyon egészséges. Magas a rosttartalma, így jótékonyan hat az emésztésre, B1, B5 és B6 vitamint és lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, így nem ugráltatja a cukorszintet, emellett csökkenti a koleszterinszintet is. Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor íme, még egy nyomós érv mellette: kb. 5 perc alatt elkészíthető. A klasszikus verzió esetén tejjel főzik, de laktózérzékenyek és diétázók vízzel is készíthetik. Forrás: Ízes Élet
