A háj nyugatról keletre húzódik 2010-10-28 Diéta Megosztás: Tweet Az elhízást, a krónikus betegségeket általában a nyugati világ fogyatékosságainak tartották, de napjainkban a egyre többször a fejlődő országokban is előfordulnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a daganatos betegségek, a diabétesz és a szív-érrendszeri betegségek új eseteinek mintegy 80 százalékát napjainkban nem a gazdag Nyugaton regisztrálják, hanem bolygónk szegényebb területein. A robbanás a nyugati világból importált életmód következménye ? jelentette ki az amerikai National Institutes of Health képviselője, Francis Collins a Berlinben megrendezett Nemzetközi Egészségügyi Csúcstalálkozón. A WHO szerint a legsúlyosabban érintett területek közé tartozik Délkelet-Ázsia, a Csendes-óceán nyugati térsége, a Közel-Kelet pedig az elhízás gyakorisága terén számít kiemelkedőnek.?Elkerülhetetlen az elhízás járvány kialakulása, amennyiben a zsír és cukorbevitel jelentős csökkentését és a testmozgás fokozását azonnal nem sikerül bevezetni? ? nyilatkozta Philip James, a brit International Obesity Task Force (IOTF) elnöke. A szervezet adatai szerint jelenleg világszerte körülbelül 300 millió ember számít elhízottnak, ami azt jelenti, hogy testtömeg-indexük (BMI) meghaladja a 30-as értéket.A terjedés a fejlődő világban azért is különösen meglepő, mert ezekben az országokban az emberek gyakran éheznek. Az elhízás arányának növekedése azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberek jobban tápláltak. Az elhízás gyakran rejt valamilyen háttérben húzódó vitamin vagy ásványi anyag hiányt. Miközben ezek az országok gazdasági fejlődésnek indultak, lakosaik étrendje megváltozik, mert egyre többen költöznek a nagyvárosokba, és a nyugati stílusú gyorséttermekben zsírban és cukorban gazdag élelmiszereket fogyasztanak. A városias életmód ráadásul többnyire ülőéletmód. Mindezek következtében az emberek meghíznak, ami fogékonyabbá teszi őket az olyan krónikus betegségekre, mint a cukorbetegség, a szívbetegség és a rák, ez pedig még tovább terheli az amúgy is túlfeszített egészségügyi ellátórendszereket.Indiában például a diabétesz előfordulási aránya kétszer olyan magas a nagyvárosokban, mint vidéken. A WHO szerint a betegek 90 százaléka 2-es típusú cukorbetegségben szenved, ami többnyire a testsúlyfelesleg és a testmozgás hiánya következtében alakul ki. A WHO becslése szerint a diabéteszes betegek száma az 1995-ben mért 135 millióról 2025-re 300 millióra emelkedik. A diabétesz okozta halálozás 2005-ről 2030-ra a kétszeresére fog ugrani. 2005-ben a becslések szerint körülbelül 1,1 millióan haltak meg cukorbetegség következtében, és a halálesetek közel 80 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban következett be.Sok szakértő azonban úgy véli, hogy a nemzetközi közösség egyelőre nem fordít elegendő figyelmet a krónikus betegségek terjedésére a fejlődő világban. Ehelyett a legtöbb halálesetet okozó fertőző betegségekre, például a maláriára, a tuberkulózisra és az AIDS-re összpontosítanak, főként Afrikában. ?Orvosi szemszögből (ezek a betegségek) megelőzhetők? ? állította Pekka Puska, a finn Országos Egészségügyi és Népjóléti Intézet igazgatója. ?Az egészség kérdését kormányzati szintre kell emelnünk. Az államfők tárgyalásainak napirendi pontjává kell tennünk? ? tette hozzá Olivier Raynaud, a Világgazdasági Fórum egészségügyi megbízottja. Forrás:
