Az őssejt tárolás és felhasználás nyomában 1. rész 2014-03-23 Babaváró Megosztás: Tweet Ha kiderül, hogy gyermeket várunk, előbb-utóbb kérdésként felmerül, hogy szükséges-e az őssejt megőrzés lehetőségével élnünk? Hogy, teljesebb képet kapjunk és tisztázzunk néhány felmerült kérdést, összegyűjtöttük a ma rendelkezésre álló összes fontos információt, hogy segítsük a cikk olvasóit. Az őssejt tárolás, terápia és kutatás a mai modern orvostudomány egy lehetséges, biztonságos és kihívásokkal teli lehetősége. Nem fikció, hanem tény, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint a vérképző őssejtekkel történő terápiákkal ma már több, mint 70 betegség kezelhető, mindezek mellett folyamatos kutatások zajlanak a lista bővítése érdekében. A Cryo-Save Sejtbank orvos tanácsadói szerint jelenleg több mint 260 regisztrált klinikai vizsgálat zajlik köldökzsinórvér-őssejtekkel világszerte, beleértve 40 olyan klinikai vizsgálatot, melyekben autológ és rokoni allogén köldökzsinórvér-őssejtet használnak. Több mint 4000 klinikai vizsgálatot folytatnak több más őssejt-típus és – forrás alkalmazására vonatkozóan. Allogén és autológ transzplantáció Egyes betegségek (például leukémia) kezelése allogén transzplantációval történik, tehát a beteget olyan őssejtekkel kezelik, amelyek más személytől származnak. Ebben az esetben még az átültetés előtt tisztázni kell az összeférhetőséget (HLA /humán leukocita antigén/- tipizálás). Allogén transzplantáció esetén legideálisabb a rokontól – lehetőség szerint testvértől – származó őssejteket felhasználni, mert egy testvérpár esetében a tökéletes HLA- egyezés esélye 25%. Bizonyos betegségek (például gyerekkori rosszindulatú daganat), egyes vérképzőszervi megbetegedések és a legtöbb jelenleg kutatás alatt lévő regeneratív gyógyászati alkalmazás esetén autológ transzplantációt használnak. Ebben az esetben a beteg saját őssejtjei kerülnek felhasználásra, melyek 100%-osan megegyeznek a beteg szervezetével. Mik is azok az őssejtek? Az őssejtek olyan különleges sejtek a szervezetünkben, melyek egész életükben képesek nemcsak önmaguk folyamatos megújítására, hanem arra is, hogy különböző típusú sejtekké alakuljanak, illetve hogy szöveteket regeneráljanak. Annak köszönhetően, hogy az őssejtek specializált sejtekké alakulhatnak – amelyek testünk különböző szöveteit alkotják – gyakran nevezik őket a szervezet építőköveinek. Szinte minden szövetben jelen vannak, de az őssejtek alapvetően két típusúak lehetnek: hematopoetikus (vérképző) őssejtek és mesenchymális őssejtek. A vérképző őssejtek vérsejtekké fejlődhetnek, és ezeket a leukémia és más vérrel kapcsolatos megbetegedések kezelésére használják. A köldökzsinórvér főként (de nem kizárólag) vérképző őssejteket tartalmaz, és manapság a köldökzsinórvérből nyert őssejtek többségét a leukémia gyógyításában alkalmazzák, többnyire azonos szövettípusú testvérek vagy nem rokon donorok őssejtjeinek felhasználásával. A mesenchymális őssejtek nagy számban találhatóak a köldökzsinór-szövetben és kisebb számban a köldökzsinórvérben. Ezek például csont-, ideg-, izom-, porc- és zsírszövetekké fejlődhetnek, és jelenleg klinikai vizsgálatok folynak azzal kapcsolatban, hogyan használhatók agyi bénulás, szív-és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és más megbetegedések kezelésére. Jakupcsek Gabriella, műsorvezető: „Életem legnagyobb sikerének tekintem, hogy három gyermeket nevelhetek, s indíthatok útnak az életben. Kötelességemnek érzem, hogy mindent megtegyek az egészségükért, ezért is örültem annak, hogy megőrizhetem a köldökzsinórból nyert őssejteket, bízva abban, hogy nem lesz rá szükségünk de…. S ez a de az, amelytől minden szülő retteg. A tudomány felkínál egy lehetőséget, éljünk vele!” Hadas Krisztina, főszerkesztő: „Amikor 20 évvel ezelőtt Sára lányom megszületett, ha tehettem volna, biztosan élek a lehetőséggel. De akkor még itthon nem volt ilyen eljárás. Zsiga fiúnk születésénél már nem volt kérdés. Az első pillanattól kezdve biztosak voltunk abban, hogy a köldökzsinórvért és szövetet is levetetjük, hiszen mi lehetne ennél fontosabb. Bízom a tudományban és annak fejlődésében, és ezért hiszem, akkor vagyok gondos szülő, ha élek az orvostudomány adta lehetőségekkel. Természetesen remélem, soha de soha nem lesz szüksége Zsigánknak azokra a sejtekre…” Forrás: