A disznóvágás fertőző? 2013-01-31 Diéta Megosztás: Tweet Sokak számára a tél nem csak a havat, hideget, téli sportokat jelenti, hanem a vadászat, a disznóvágás idejét is. Készülnek a finom vadételek, disznótorosok, de tudjuk-e, hogy ez veszélyeket is jelenthetnek számunkra? Itt a vadászat ideje, amely nem csak a vad elejtését jelenti, hanem annak feldolgozását is. Csakúgy, mint a disznóvágás, melynek sok helyen és sok családban már hagyománya van. Azonban ahhoz, hogy az így készült ételek ne jelentsenek veszélyt számunkra, bizonyos szabályokat be kell tartanunk. Trichinellosis "A betegséget a Trichinella több típusa, így többek között a T. spiralis, T. britovi, T. natíva nevű, szabad szemmel nem látható parányi fonalféreg okozza. Az emberi szervezetbe a trichinella fertőzött hús vagy abból készült húskészítmény (kolbász, sonka, stb.) elfogyasztásával kerül be." (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal) Általában vadon élő állatok (vaddisznó, medve, patkány, róka), illetve elsősorban sertés húsában található, nyugvó állapotban lévő lárvák váltják ki a megbetegedést. A humán fertőződés a nyersen, vagy nem kellően hőkezelt hús elfogyasztásával történik. A trichinellosis felbukkanásával elsősorban azokon a területeken kell számolni, ahol hagyománya van a disznóvágásnak, az emberek előszeretettel fogyasztanak sertéshúst, nyers vagy csupán füstölt disznótoros ételeket, házikolbászt (főleg, ha vaddisznó húsával van keverve), illetve, ahol a háztáji sertéseket konyhai maradékokkal, húsételekkel is táplálják. Tünetek A fertőzött hús fogyasztása után az elfogyasztott lárvák mennyiségével arányos súlyosságú gyomor-bélrendszeri gyulladás alakul ki, mely hasmenés, hányinger, hányás, diffúz hasi fájdalom formájában jelentkezik a fogyasztást követő 2-28 napban. Amikor a lárvák a véráramba jutnak, gyakran akár 39-40 °C fokos láz, izom- és ízületi fájdalmak, nagyfokú szemhéjduzzanat, nehézlégzés, idegrendszeri tünetek, a szívizom-károsodás alakulhat ki. Nagyon fontos, hogy ne fogyasszunk ismeretlen eredetű, nem ellenőrzött vadhúst, vagy disznóhúst. A konyhai higiéniai, valamint a főzéstechnikai rendszabályokat maradéktalanul be kell tartani. A parazita 55 Celsius fokon illetve 3 hét fagyasztás alatt elpusztul. Füstölés, sózás után kb. egy hónap múlva semmisül meg a lárva. Jó tudni! A legális kereskedelembe nem kerülhet trichinellás hús, mert a vágóhidakon a hatósági állatorvosok a vágás után valamennyi sertéstest-félből mintát vesznek, s azt bevizsgálják. Csak negatív eredményű hús kerülhet ezekről a vágóhidakról forgalomba. Bár a betegség akár halált is okozhat, Magyarországon az utóbbi években vagy egyáltalán nem fordult elő, vagy évente csak néhány (tíznél kevesebb) emberi megbetegedést jelentettek. Ezeket az eseteket házi vágásból származó hús, valamint vaddisznóhús fogyasztása okozta. Emberről emberre a fertőzés nem terjed. (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal) Olvass még több cikket a szalmonelláról! Lépfene Azonban húsevő társaimnak nem csak a fenti betegségtől, hanem egy másik, retteget kórtól a lépfenétől is tartania kellene. A kórokozó elsősorban állatokat, szarvasmarhát, juhokat, lovat betegít meg, és a fertőzött állaton keresztül juthat a baktérium az ember szervezetébe. Fertőzött hús feldolgozása vagy elfogyasztása során, vagy pl. juhok esetében a gyapjú feldolgozása közben a spórák belélegzésével. Jó hír viszont, hogy a véletlen megbetegedés ma már igen ritka. Az elmúlt egy-két évtizedben, alig néhány bőrön keresztül történő fertőzésről tudunk, belégzés, vagy fertőzött étel elfogyasztása kapcsán kialakult betegségről, pedig több mint 30 éve nincs hír. Összegezve Amikor olyan kulináris élvezetekre adjuk a fejünket, melyben hús is szerepel, fontos, hogy a hús megfelelően ellenőrzött helyről származzon, vagy az általunk leölt állatot a hatályos jogszabályban megjelölt szakember vizsgálja be. Ezen felül a javasolt főzési/sütési hőmérsékleteket is tartsuk be. Forrás:
