A vadászpilóták okosabbak? 2010-12-26 Napi Hírek Megosztás: Tweet A kognitív tesztek és MR-vizsgálatok jelentős különbséget mutattak a vadászpilóták és a kontrollcsoport agya között. Az UCL tudósainak cikke a Journal of Neuroscince hasábjain jelent meg. Tizenegy élvonalbeli RAF (a brit Királyi Légierő) Tornado típusú gépein repülő vadászpilóta adatait vetették össze hasonló IQ-val rendelkező civilekével, akik sosem szolgáltak pilótaként. Minden résztvevő két “kognitív kontroll” tesztet végzett el, ami a gyors döntéshozás képességét mérte fel. Mágneses rezonancia-vizsgálatot végeztek mindeközben, hogy megfigyeljék a kognitív kontrollal összefüggő fehérállomány-struktúra összeköttetéseit. A kutatók felfedezték, hogy a vadászpilóták kognitív kontrolja sokkal fejlettebb, pontosabban teljesítenek az egyik kognitív teszten, annak ellenére, hogy sokkal érzékenyebbek az oda nem illő, zavaró információkra is. Az MRI-vizsgálat különbségeket mutatott az agy jobb féltekéjében található fehérállomány mikroszerkezetében. Masud Husain professzor, az UCL Neurológiai és Idegtudományi Intézetéből elmondta: “Érdekelnek bennünket a pilóták, mert gyakran dolgoznak az emberi kognitív teljesítőképesség határán. Szakértői annak, hogy precíziós döntéseket hozzanak nagy sebesség mellett. Kimutattuk, hogy az optimális kognitív ellenőrzést meglepő módon szabályozhatják a releváns és irreleváns ingerekre adott válaszok, melyeket az agy strukturális átalakulása kísér.?A vadászpilóták nem csak egyszerűen különböznek a többiektől, hanem az észlelésük bizonyos aspektusai az agyi területek összeköttetéseinek változásaival vannak kapcsolatban. Nem csak nagyobbak az agy megfelelő területei, de a kulcsterületek közötti kapcsolat is más. Azt még nem lehet tudni, hogy ez veleszületett e, vagy később alakul ki. A feladatokat úgy állították össze, hogy meg lehessen velük vizsgálni a zavaró információk hatását, illetve annak a képességét, hogy ellentmondó vizuális információk esetén felül tudja-e az adott személy bírálni az akciótervet. Az első feladat során jobbra vagy balra mutató nyilakkal ellátott billentyűket kellett megnyomni, a képernyőn megjelenő nyilak irányának megfelelően. A feladatot különböző, teljesen más irányokba mutató nyilakkal zavarták meg. A második feladat során a “menj” jelzésre kellett a lehető leggyorsabban reagálni, kivéve, ha azt az utasítást kapták, hogy változtassák meg a tervüket, mielőtt még reagálnának. Az első feladat eredményei azt mutatták, hogy a hivatásos pilóták sokkal pontosabban teljesítettek a hasonló korú önkénteseknél. A reakcióidőben nem mutatkozott jelentősebb eltérés, de a pilóták jóval akkurátusabban hajtották végre az utasítást. A második feladat során nem mutatkozott jelentősebb eltérés a két csoport teljesítménye közöttt. A szerzők szerint ez arra utal, hogy a kognitív kontroll igen speciális lehet egyes feladatokra nézve, de a teljesítmény egészének növekedésére nem vonatkozik. Az eredmények arra utalnak, hogy az embereknél egy bizonyos fajta kognitív ellenőrzést a fokozott válaszadás képessége befolyásolja, mely az agy fehérállományának szerkezeti megváltozásával jár. Forrás:
