A vese világnapja 2011-03-09 Kórkép Megosztás: Tweet Március második csütörtökén tartják a vese világnapját a Nemzetközi Vesetársaság és a Vesealapítványok Nemzetközi Szervezete kezdeményezésére. E napon a krónikus vesebetegségek veszélyére, a vesebetegségek megelőzésére és korai felismerésére kívánják felhívni a szélesebb közvélemény figyelmét. Az idei év jelmondata: "Óvja veséit, mentse meg a szívét". A krónikus vesebetegség és az általa okozott szív- és érrendszeri betegségek előfordulása járványszerűen – évente mintegy 6-7 százalékkal – növekszik az egész világon. Ma már népbetegségnek számít, s egyre fiatalabb korban jelentkezik: világszerte csaknem hatszázmillió ember, azaz minden tizedik felnőtt szenved tőle. A krónikus vesebaj alattomos betegség, mert csak a végső stádiumban produkál látványos tüneteket. A veseelégtelenség egyszerű vérvételből, illetve vizeletmintából állapítható meg. A krónikus vesebetegség esetén a vese funkciói csökkennek, működése teljes mértékben már nem állítható helyre. A szív- és agyi erek meszesedése mellett fokozatos csontvesztés is kialakul, ugyanakkor a vesén belül csontszerű képletek jönnek létre. Minél inkább zsugorodik a vese, annál nagyobbra nő a szív, ez okozza a szívelégtelenséget. A krónikus vesebetegeknél a szívinfarktus veszélye kétszeres, az agyi érkatasztrófáé háromszoros. A veseelégtelenség azonban késleltethető, sőt a folyamatot meg is lehet állítani, ezért nagy annak jelentősége, hogy a beteg időben jusson el az orvoshoz. A korszerű dialízis (művesekezelés) segítségével a veseműködés bizonyos szinten fenntartható, a világon kétmillió embert már csak ez tart életben. A kezelés lényege a kiesett veseműködés mesterséges pótlása, a vér megtisztítása a mérgező anyagcsere-termékektől, az ionháztartás biztosítása, a szervezetnek a többlet víztől való megszabadítása, és ezen keresztül a vérnyomás normalizálása. A krónikus veseelégtelenség kezelésében a molekuláris és sejtbiológiai kutatások eredményei jelenthetnek áttörést. Jelenleg a szervátültetés a legjobb megoldás, a betegek a transzplantáció után az egészséges emberekéhez hasonló életet élhetnek. Magyarországon a lakosság tíz százaléka, mintegy egymillió ember szenved krónikus vesebetegségben. A betegek fele azonban későn kerül orvoshoz, amikor terápiás megoldásként már csak a dialízis marad. Ma mintegy tízezren részesülnek vesepótló kezelésben, ám a betegek többsége érelmeszesedés, szívelégtelenség miatt még azelőtt meghal, hogy dializálhatnák őket. Hazánkban tavaly több mint háromszáz veseátültetést végeztek (az élődonoros veseátültetések száma ezen belül 42 volt), a magyarországi szervátültetések története is vese-transzplantációval kezdődött 1962-ben. Noha a Magyarországon végzett szervátültetések több mint fele veseátültetés, a várólistán lévők száma gyorsabban nő, mint azoké, akik a sikeres átültetés miatt lekerülnek róla, nagy probléma a vesedonor-hiány. Forrás:
