Kapcsolattartó őseink 2011-07-18 Napi Hírek Megosztás: Tweet A modern ember 60 000 évvel ezelőtt kezdte el az afrikai elvándorlást, de új kutatások azt bizonyítják, hogy még 20 00 évig tartottuk a kapcsolatot. A modern ember a jelenleg elfogadott álláspont szerint mintegy 60 000 évvel ezelőtt kezdte el a fekete földrészről kirajzva meghódítani a világot, afrikai fajtársaival azonban még legalább húszezer évig fenntartotta a kapcsolatot – derült ki három kontinens populációinak genetikai összehasonlításából. A korábbi kutatásokkal ellentétben most bizonyíték van rá, hogy a kivándorlást követően még évtizedekig tartott a géncsere az afrikai populációkkal – jelentette ki Richard Durbin, a brit Wellcome Trust Sanger Institute kutatócsoportjának vezetője. Az általuk alkalmazott új módszer lehetővé tette, hogy kisszámú egyéni génkészlet alapján következtessenek korábbi korok népességének evolúciós történetére. Míg a korábbi eljárások csak genomrészleteket vizsgáltak, a mostani megközelítés egyének teljes örökítőanyagát használta fel – magyarázták a kutatók a Nature című folyóiratban a Der Spiegel internetes kiadásának ismertetése szerint. A jelenleg elfogadott nézet szerint a Homo sapiens (értelmes ember) több mint 150 000 évvel ezelőtt Afrikában alakult ki. A mostani értékelés arra derített fényt, hogy mintegy 60 000 – 80 000 évvel ezelőtt minden modern ember (Homo sapiens sapiens) egyetlen genetikai populációba tartozott, ezt követően azonban a mai európaiak és ázsiaiak elődjei eredeti létszámuk egytizedére zsugorodtak. Az európai és a kelet-ázsiai ember történelmében tehát egyaránt drasztikus népességcsökkenés történt hozzávetőleg hatvanezer évvel ezelőtt. Ezzel egy időben zajlott le a Homo sapiens kirajzása is Afrikából Európába és Ázsiába. A kivándoroltak és az Afrikában maradt csoportok genetikai szétválása azonban csak húszezer évvel a folyamat lezajlását követően következett be. Ennek lehetséges magyarázata a kutatók szerint a több ütemben történő, fokozatos kivándorlásban rejlik. A kutatók egy-egy kínai, európai, koreai és nyugat-afrikai férfi teljes génkészletét szekvenálták és hasonlították össze. Különösen odafigyeltek az apától ás az anyától származó génvariánsokra. A két szülőtől kapott genetikai anyag közti különbségek ugyanis információval szolgálnak a géntörténelemről. Mivel az emberi genom igen hosszú, ilyen génhelyek tízezreinek információit lehet kombinálni. Ilyen kiértékelést első ízben alkalmaztak teljes genetikai anyagra. A jövőben még részletesebb betekintés nyerhető az emberiség történelmébe, ha több genomot szekvenálnak különböző populációkból. Forrás:
