Felmérés a lelki egészségről 2011-01-31 Kórkép Megosztás: Tweet Napjainkban tették közzé az Eurobarometer a felméréssorozata eredményeit, ami az európai emberek mentális egészséggel foglalkozik. Az adatok és a hivatalos összefoglaló szerint ?a magyar válaszadók érzelmi tapasztalatai negatívabbak, mint az átlag európaiaké", amit a feldolgozott adatok is jól mutatnak. Az Eurobarométer az Európai Bizottság 1973 óta működő szolgálata. Feladata, hogy a tagállamokban és a tagjelölt országokban felmérje és elemezze a közvélemény alakulását, hogy a lakosság véleményével segítse a Bizottságot a jogszabálytervezetek elkészítésekor, döntéshozatalkor, illetve saját munkájának értékelésekor. A most közzétett mentális egészséggel fogalakozó kutatás során összesen 26.800 interjú készült, a magyarországi minta 1040 fős volt. A kutatás három nagy területet ? mentális egészségi állapot, gondozás és kezelés, mentális egészség és munka ? vizsgált.Rögtön szembetűnő különbség hogy a ?Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát boldognak?? kérdésre adott válaszokban az ?állandóan? és ?az esetek többségében? kategóriát az európai válaszadók hatvanegy százaléka jelölte meg, miközben magyar megkérdezettek körében ez tizenegy százalékkal kevesebb, ötven százalék. Mindeközben a magyar ?ritkán? és ?soha? válaszok huszonkét százalékot, az uniós átlag (nyolc százalék) közel tripláját mutatják. A negatív érzelmeket vizsgáló kérdéseket tekintve elmondható, hogy a megkérdezett magyarok az öt negatív érzelem közül hármat ? nyomott hangulatban?, ?elgyötört?, ?fáradt?? többször tapasztaltak, mint az európai átlag. Kiugró különbség ?Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát annyira boldogtalannak, hogy semmi sem tudta feldobni? kérdésnél látható, mivel az esetek többségében, vagy mindvégig választ adott a magyar megkérdezettek harmincöt százaléka, szemben az uniós átlag huszonnégy százalékával.?Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát csüggedtnek és kimerültnek? érkezett "soha" válaszok, mivel itt az uniós átlag harmincöt százalék, a magyar válaszadóké viszont negyvennégy százalék. A fizikai és lelki teljesítőképességet két kérdéssel ?kevesebbet teljesített mint szeretett volna fizikai vagy egészségügyi problémája miatt?, illetve a ?kevesebbet teljesített mint szeretett volna érzelmi problémája miatt" ? mint pl.: lehangoltság vagy aggodalom miatt ? vizsgálták a kérdőív szerkesztői. A kapott válaszok alapján bátran kijelenthető, hogy magyar honfitársaink az uniós átlagot jóval meghaladó mértékben szembesülnek e gondokkal. Azok aránya, akik soha nem szembesülnek ilyen problémákkal jóval magasabb az unióban mint nálunk: fizikai gond esetén huszonkilenc százalék vs. negyvenegy százalék, érzelmi problémáknál harminchét százalék vs. ötvenhárom százalék. Ijesztő, hogy míg az unió polgárainak csak alig több mint egyharmada (harmincnyolc százalék) szembesül néha vagy ritkán érzelmi problémamiatti teljesítmény csökkenéssel, addig magyarok több mint fele (ötvenkét százalék) szembesül időnként e gonddal. Összességében tehát elmondható, hogy a magyarok érzelmi tapasztalatai negatívabbak, Magyarországon többször és arányaiban többen szembesülnek lelki és fizikai okok miatt bekövetkező teljesítménycsökkenéssel, miközben kevesebben fordulnak e problémákkal szakértőhöz. A munkahelyi kényelem szempontjából a magyar válaszadók elégedetlenebbek, különösen sokan félnek a munkahelyük elvesztése miatt. Forrás:
