Ártalmatlan és halálos támadók 2010-09-06 Kórkép Megosztás: Tweet A fertőzés minden esetben egy idegen faj megtelepedését jelenti a szervezetben, legyen az baktérium, vírus vagy gomba, netán egyéb, még ijesztőbb élőlények. Szinte nincs olyan többsejtű szervezet, amelyben ne lehetne találni kisebb-nagyobb mértékben különböző idegen fajokat. Ennek ellenére nem minden esetben beszélhetünk fertőzésről, bizonyos fajok nem pusztán élősködnek a gazdaszervezeten, hanem kölcsönösen előnyös együttélést alakítanak ki, a legismertebb példa erre az úgynevezett bélbaktériumok, amelyek a táplálék lebontásával az emésztést segítik. Az, hogy mit tekintünk fertőzésnek, sokkal inkább az idegen organizmus számának mértékén és viselkedésén múlik. A támadás jellemzően egyetlen behatolóval kezdődik, majd miután megtelepedett a szervezetünkben, elkezd szaporodni. A szelídebb fajták "csak" egyszerű kellemetlenséget okoznak, bizonyos tüneteket, melyek megnehezítik mindennapjainkat, de vannak agresszívebb támadók is, amelyek szélsőséges esetben olyannyira megtelepszenek a gazdaszervezeten, hogy végül vagy a mértéktelen elszaporodás miatt, vagy mert durván beleszólnak a szervezet működésének rendjébe, megváltoztatva a normális életfolyamatokat, elpusztítják a hordozót. Hogy mennyire tekinthető súlyosnak egy-egy fertőzés, az többnyire a következő mutatóktól függ: hogyan jut be az idegen organizmus a gazdaszervezetbe, melyik szervhez/területhez kötődik (pl. a staphylococcus baktérium a bőrön teljesen ártalmatlan, míg a hashártyában elszaporodva komoly bajt okoz), mekkora létszámú és mennyire agresszív az idegen faj, valamint a szervezet hogyan tudja felvenni ellene a harcot, képes-e legyőzni. A fertőzést okozó fajok egy része a puszta jelenlétével vált ki enyhe vagy súlyosabb reakciókat a hordozó szervezetben, más részük viszont nem önmaguk miatt veszélyesek, hanem az általuk termelt anyagoktól, amelyek mérgezőek lehetnek. Ezek a közvetlen környezetet és a távolabbi sejteket is károsítják, ezáltal okoznak betegséget. Ha a támadó organizmus erősebb a szervezet védekezőrendszerénél, akkor súlyos károsodást okoz a sejtekben. Előfordulhat, hogy egyfajta egyensúly alakul ki, ilyenkor nem túl súlyos, viszont tartósan fennálló betegség alakulhat ki. A harmadik lehetőség, amikor a szervezet akár önmagától, akár külső segítséggel (pl. gyógyszer) legyőzi a behatolót, ez nemcsak az egészség helyreállása miatt szerencsés, hanem sok esetben olyan védettség alakul ki, amelynek következtében egy későbbi támadás esetén az ember hatékonyabban tud reagálni a fertőzésre. Ez utóbbi alól azok a kórokozók a kivételek, amelyek nem pusztán fertőznek, de magukat a szervezet védőbástyáit, a fehérvérsejtek egy típusát, bizonyos T-sejteket blokkolják, így olyan helyzet alakul ki, mintha egy vár védőit első körben a lőszerraktártól fosztanák meg. A fertőzésekkel az infektológia és az epidemiológia foglalkozik, és az immunológusok és mikrobiológusok kutatják a fertőző fajok viselkedését, legyőzését. Forrás:
