Mindent az epilepsziáról – Rohamtípusok

Az epilepszia a központi idegrendszer zavarából származó, neurológiai betegség.

A tünetek a rohamtípustól függenek. Azonos betegen legtöbbször azonos/hasonló a rohamok zajlása, hasonló tünetekkel bármelyik epizód esetén.

Epilepsziás rohamtípusok

Ha az agyi aktivitás rendellenessége csak egy agyterületre korlátozódik, azt nevezzük fokális/parciális rohamnak, ez is tovább csoportosítható:

• Egyszerű fokális roham. Itt nem alakul ki tudatvesztés. Érzések, érzelmek változhatnak, az illető másképpen érzékeli a látott, hallott dolgokat, szag- és ízérzékelési változás is kialakulhat. Akaratlan végtagmozgások jöhetnek létre, spontán érzészavarok: zsibbadás, szédülés, villódzó fények látása.

• Diszkognitív fokális roham. Változik az éberség és a tudat, időszakos figyelemzavara jöhet létre. E rohamtípus megjelenésekor a beteg tünetei: céltalan bámulás és céltalannak tűnő ismétlődő mozgások, pl. kezek összedörzsölése, rágó, nyelő mozdulatok, körkörös járkálás.

Itt az agyi aktivitás zavara a teljes agyterületre kiterjed, lássuk a főbb típusokat.

• Absence. Francia szó (kihagyás, kimaradás) régebbi nevén "petit mal" (kis baj), jellemzője a céltalan, merev bámulás és a fenti célvesztett mozgásformák. Időszakos éberségcsökkenés jöhet létre.

• Tónusos roham. Jellemzője az izommerevség "kimerevedés". Ezek a rohamok főleg a hát és a végtagok izmait érintik, eleséssel, földre zuhanással járhatnak.

• Klónusos roham. Ritmikus izomrángások, főként az arc, nyak és karok területén.

• Mioklónusos roham. Hirtelen, rövid ideig tartó izomrángások, a végtagok kifordulása jellemző.

• Atóniás roham. A test tónusvesztésével járó rohamok hirtelen összeesést okozhatnak.

• Tónusos-klónusos roham. Ez a klasszikusan "grand mal"-nak (nagy baj, nagyroham) nevezett rohamtípus. Jellemzői: tudatvesztés, izommerevség és rázkódás, esetleg a nyelv elharapása, a hólyag kontrolljának vesztése, bevizelés.

Forrás: