Interjú – Alzheimer a feledékenység betegség 2012-11-07 Kórkép Megosztás: Tweet A félelmetes Alzheimer-kórról adott interjú dr. Kovács Tibor a Pozitron- Diagnosztika Központ orvosa. Az Alzheimer beteg nagyon gyakran feledékeny és megmagyarázhatatlan zavartságban él a saját otthonában vagy a munkahelyén. Félelmetes és alattomos kór, bárkivel előfordulhat és a tudomány mai szintjén gyógyíthatatlan. Az időskori betegségről beszélgetünk dr. Kovács Tiborral, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának docensével, az Alzheimer betegség egyik hazai szakértőjével. Mi válthatja ki az Alzheimer-kórt? Ez egy többfaktoros betegség. Egyrészt genetikai tényezők, jól meghatározott génhibák okozhatják, de az emberek döntő többségénél nem erről van szó. Az időskori formáknál kiemelkedőek a hajlamosító tényezők, amelyek a különböző genetikai mutációkban vagy variációkban az Alzheimer-kórra való kockázatot fokozzák. Helyesebb kockázati tényezőkről beszélnünk, nem pedig kiváltó okokról. Minél idősebb ugyanis valaki, annál nagyobb az esélye, hogy megbetegedhet, de a szív- érrendszeri betegségek, a magas koleszterin-szint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is magas kockázati tényezők. Minél többet tanul valaki, annál kevésbé jelenhet meg a betegség, és a fizikai aktivitás, a rendszeres testedzés is késleltető tényezők. Hogy mi válthatja ki, vagyis mi az oka az Alzheimer betegségnek, azt még nem sikerült megfejtenie a tudománynak. Hogyan veheti észre egy laikus családtag, hogy esetleg gond van a családtagjával, és a tünetek mögött Alzheimer betegség húzódik? Nagyon fontos, hogy az említett tünet, kiváltképp a feledékenység milyen életkorban történik. Kétségtelenül figyelmeztető lehet az a típusú feledékenység, amikor a korábban elsajátított információk, a tanult ismeretek elfelejtődnek, amikor fontos információk kimaradnak, elvesznek. Amikor többször is visszakérdez az idős ember, vagy fontos események maradnak el, például elfelejtődik a gyógyszerbevétel, nem fizet be csekkeket, találkozókat hagy ki. Tehát a rövidtávú emlékezet zavara, és nem az előhívásnak a zavara. Nem Alzheimer betegség jele, ha valaki, ha nem tudja, hova tett a kulcscsomóját, bezárta-e az ajtót maga után – ezek figyelemfüggő panaszok. A gyakori és egyre kellemetlenéé váló feledékenységre érdemes odafigyelnünk. Vannak fiatal Alzheimer betegek? Ilyen nem létezik. A szakirodalom nem ismer 20-as, 30-as éveiben járó embert, aki ebben a betegségben szenvedne. A 65 év alatti embereknél a kór előfordulásának a gyakorisága 0,5 %. Ahogy emelkedik az életkor, úgy nő az előfordulás gyakorisága, a kilencven év felettieknél 40 %-kos az előfordulása. Milyen terápiás módszerek állnak ma rendelkezésre az Alzheimer betegség kezeléséhez? Kétfajta tünetcsoportról beszélhetünk. A kognitív tünetcsoport a gondolkodási zavarokat jelenti, és van a magatartászavarokat magában foglaló csoport, ezek az úgynevezett pszichiátria tünetek, amelyek rendkívül szerteágazóak. A nyugtalanságtól kezdve a depresszión keresztül sokféle dolog tartozik ide. Alkalmazunk általános gyógyszeres kezelést, és léteznek kifejezetten az Alzheimer betegségre kifejlesztett gyógyszerek, amelyek a gondolkodás tüneteit befolyásolják, illetve a betegség lefolyását lassítják. Ezek közül az egyik az agyi inger átvivőjének a mennyiségét fokozza, szaporítja az agyban, a másik egy káros idegsejt pusztító ingerület átvivő anyagnak a hatását blokkoló gyógyszercsoport. Meddig lehet egy Alzheimer-kóros állapotát szinten tartani? Minél korábban kezdődik a terápia, annál nagyobb az esély. A betegségnek három szakasza van: enyhe, középsúlyos, súlyos. Amennyiben a gyógyszeres kezelés minél korábban kezdődik, annál tovább lehet a beteget a tünetei súlyosbodásában hátráltatni, és a betegség lassulására is nagyobb az esély. A betegség átlag lefolyása: 8-12 év. A kezeléseket erre az időszakra tervezzük. Vannak új készítmények, amelyek jelentős változást hozhatnak a kezelésben? Nagyon sok kísérlet folyik, a gyógyszeripar nagy energiákkal fejleszt, mert ez a betegség jelentős terhelést jelent az egészségügyi és a szociális ellátó rendszerekre a következő évtizedekben. Az elmúlt tíz évben sajnos nem volt eredményes az a tevékenység, a lényeges áttörést jelentő gyógyszerekre vonatkozó kísérletek nem jártak átütő sikerrel. Harminc éven belül a társadalom „elöregedésével” ez egyre súlyosabb és kezelendő probléma lesz. A közeljövőt tekintve azonban lényeges áttörésre, sajnos nem számíthatunk. Tünetjavító, illetve a betegség lefolyását jobbító gyógyszerek viszont léteznek, és újabbak is vannak már klinikai fázisban. A depresszió és az Alzheimer betegség kapcsolata? A depressziót össze lehet keverni a demenciával, az Alzheimer-kór egy demenciát okozó betegség. A depresszió azonban néha olyan súlyos, hogy fizikális vizsgálattal nem is lehet elékülöníteni a demenciától. Érdekes megfigyelés, hogy az Alzheimer betegség kialakulása előtt a depresszió nagyon gyakori, ma már úgy tartják, hogy a depresszió az Alzheimer betegség kockázati faktorai közé tartozik. Ha valaki antidepresszánst szed, ez késleltetheti az Alzheimer- kór kialakulását? Nem. A depresszió tünetit gyógyszerekkel kezelik, az antidepresszánsok Alzheimer-kórra való kockázatcsökkentő hatását nem igazolták. Milyen javaslatai vannak a családtagoknak, akik körében előfordul a feledékenység betegség? Az angolok alkalmazzák a „Gondozni a gondozót”- oktatást, mert a közvetlen hozzátartozóknak fel kell készülniük a különleges helyzetre. Óriási pszichés terhelést jelent egy ilyen beteg, és huszonnégy órás folyamatos felügyeletet. Ebben a gondozói tevékenységben a legfontosabb a viszonyulás a beteghez. Gyakran úgy kell kommunikálni, mint egy kisgyerekkel. Logikus érvekre érzelmi reakciókkal reagál a beteg, például figyelmeztetni valakit, hogy nem megmondtam már, hogy ne csináldl! – jellegű felszólításokkal csak ellenreakciókat válthat ki. Az épp elméjű embernek a logikus gondolkodási képességeivel úgy kell kezelnie a beteget, hogy az esetleges negatív érzelmi reakciókra nem szabad reagálnia. A beteg ugyanis nem képes a hagyományos, egészséges gondolkodásra, válaszai érzelmi reakcióval telítettek. Hogyan lehet kimutatni az Alzheimer betegséget? Az egyik a gondolkodás zavarának kimutatása tesztekkel, ezek neuropszichológiai tesztvizsgálatok. A károsodás mértékét, a károsodott agyterületek megoszlását tudják ilyen módón feltérképezni. Másszóval a tüneteket objektivizálják. Mindezek mellett ki lehet mutatni az Alzheimer-kórra jellemző idegsejt pusztulás mintázatát képalkotó, mágneses rezonanciás (MRI) vizsgálatokkal. És léteznek úgynevezett funkcionális képalkotó vizsgálatok (PET), amelyek során az agyi folyamatok anyagcseréjét tudják mérni. Ez a rendkívül fontos módszer Magyarországon sajnos 2008 óta nem finanszírozott. Végeznek olyan bikokémiai vizsgálatokat is, amelyek a az agyat körülvevő agygerincvelő folyadékot tudják kimutatni, mindenekelőtt az abban lerakódott kóros anyagokat. Ezek azok a diagnosztikai pillérek, amelyekből az Alzheimer betegség tüneteit összeállíthatók. Milyenek a magyarországi Alzheimer betegség gyógyításának a lehetőségei? Az Alzheimer betegség gyógyításához kapcsolódó irányelvek megfelelnek a nemzetközi standardnak. A gyógyszerfelhasználásban azonban vannak problémák. Például Romániában az Alzheimer betegségre adható gyógyszerek száz százalékos állami támogatást élveznek, míg Magyarországon ez a támogatás legfeljebb ötven százalékos. A hazai Alzheimeres betegek körülbelül 5%-a kap és szed erre a betegségre gyógyszert. Ebben a vonatkozásban az utolsók közé tartozunk Európában. Pedig a betegség diagnosztizálásában rendelkezésre áll korszerű és megbízható módszer, a PET-CT vizsgálat, amellyel az Alzheimer betegség kór folyamata több szinten is vizsgálható. Ezzel az Alzheimer-kór hatékonyan kimutatható, mivel az agyi működés is leképezhető, az idegsejtek pusztulása miatt kialakuló funkciókárosodás közvetlenül vizsgálható és felismerhető igen korai szakaszban. Ilyen vizsgálatokat már Magyarországon is végeznek: a budapesti Pozitron-Diagnosztika Központban, az időben történő felismeréssel a szellemi leépülés folyamata lassítható, az életminőség szinten tartható. Forrás:
