Vágyfokozó rudacskák – fahéjas ízpajzánkodás 2015-05-07 Blog, Zöld Megosztás: Tweet A fahéj történelme nagyon távolra nyúlik vissza, azonban ez nem divatszer, így máig megtalálható szinte világszerte mindenhol. A fahéjnak igen kalandos utazás jutott osztályrészéül, mire Ceylonból és Kínából szétterjedt. Korán elismerték gyógyászati hatásait, még többen megszerettek ízéért. Korunk emberének már különböző vizsgálatok elemzései igazolják összetevőinek gyógyító erejét, illetve figyelmeztetnek, hogy nem minden fahéj egészséges is. Mérgező? Ugyan létezik fahéjfa, a fahéjra mégsem szabad termésként gondolni. Mint neve is mutatja, ez a fűszert a fa kérgéből hántolják. Kétféle növény szolgálhat fahéjjal: a ceyloni és a cassiai fahéj. Ezeket, ahogy nevükből is kiderül, különböző helyeken termesztik és különböző tulajdonságokkal bírnak. A fahéj felhasználási formái rendkívül sokszínűek. Őrölt állapotban felhasználhatjuk mézeskalács, lepények, rétesek, tejes ételek elkészítéséhez, míg egész állapotban kompótok, befőttek, gyümölcslevesek, forralt borok és egyéb italok készítésénél. Az európai, így magyar boltokban és üzletekben is ez a két fahéjfajta kapható. 2006-ban a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal tájékoztatást adott egy rákkeltő anyagról a kumarinról, ami mindkét fajtában megtalálható, eltérő mennyiségben. A figyelmeztetés lényege, hogy ez az anyag káros az emberi szervezetre, főként kisgyerekekre és terhes nőkre, azonban a mindennapokban szokásos mennyiség fogyasztása esetén nem okoz problémát. A cassiai fahéjt Kínában termesztik, fásabb, vastagabb, az illata erősebb és több kumarint tartalmaz, mint ceyloni társa. Azonban mivel tulajdonságait tekintve jobban eladható, valamint tömegesebb és olcsóbb, ezért az élelmiszeripar jobban preferálja. A ceyloni fahéj a boltban is felismerhető: míg a cassiai vastag egyben-kéreg, addig a ceyloni rétegekből van összepasszírozva. Kis világutazó A fahéj rengeteg helyre eljutott, és mindenhol más és más célból használták. Őshazája Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon és Kína. Ismerték és nemcsak fűszernek, hanem illatszernek is használták már a héberek, a görögök és a rómaiak. A keresztes lovagok szerelmi bájitalhoz használták. Vágyfokozó hatását később az orvostudomány is igazolta. A 12. században már orvosságként is használják, azonban a 19. századnak újra fel kellett fedeznie. A modern világ csak Magellán által ismerhette meg, aki miután 1522-ben visszatért a Fűszer-szigetekről, a rangja mellé kapott címerére tűzte többek között a fahéjat is. Az a legenda terjeng, hogy mikor megindult magyarországi importja, a hollandok fahéjhegyeket égettek el, hogy megelőzzék az árának mérséklődését. Ha így is van, ez nyilván nem sikerült nekik, hiszen mára minden háztartásba olcsón jut belőle. Egészségvarázs Temérdek gyógyító tulajdonsággal rendelkezik, azonban ezek “csupán” arra megfelelőek, hogy szinten tartsák a test egyensúlyát. A fahéj fertőtlenítő hatóanyagokat tartalmaz, ezért használják a gyomor-bél csatorna fertőzései és légúti fertőzések ellen. Segíti az emésztést, ezért enyhíti az emésztési zavarokat, a kólikát, a hányingert és a bélszelek túlzott távozását. Nem véletlen, hogy a nehéz ebéd után megelőzi a gyomorproblémákat, ha illatos, fahéjas süteményt szolgálnak fel desszertként. Ellazítja a méhet, ezért csökkenti a menstruációs panaszokat. Fokozza a libidót és a szexuális teljesítményt. Forrás: