Gyógynövényteák a téli megfázás ellen

A hűvösebb időszak beköszöntével egyre gyakoribbá válnak a megfázásos tünetek. Ilyenkor jólesik egy pohár forró tea, amely hatékonyan enyhíti a megfázás tüneteit.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán működő Gyógy, -és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild project (http://traditionalandwild.eu/hu/) keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valahogyan lehetnek segítségünkre a tél folyamán a csipkebogyó, a bodza, a lándzsás útifű, a vad kakukkfű, a kamilla és a hárs.

Mire jók az említett gyógynövények?

Csipkebogyó: vitamin és ásványi anyag tartalma miatt kiváló ellenállás fokozó, immunerősítő, egészségfenntartó szer. Legértékesebb hatóanyaga a C-vitamin, amelyet nagy mennyiségben tartalmaz. A C-vitamin természetes antioxidáns, amely részt vesz a sejtképzésben, segíti a vas felszívódását, gyorsítja a kötőszövet újraépülését valamint döntő szerepe van a fogíny, erek és fogak megújulásában. A B1-, B2-, vitaminok, pektin és szerves savak növelik a termések értékét. A flavonoidok kiegészítik az aszkorbinsav hatását, kedvezően hatnak a hajszálerekre, valamint enyhén gátolják a C-vitamin gyors lebomlását.

Bodza: Virága flavonoidokat, szaponinokat, illóolajat és különböző nyálkaanyagokat tartalmaz. A bodzavirágból készített gyógytea izzasztó, enyhe gyulladáscsökkentő, enyhe hashajtó, vizelethajtó és enyhíti a meghűléses, lázas megbetegedések felső légúti tüneteit, emellett váladéktermelést serkentő, köptető hatású. A virágokból kellemes aromája miatt gyakran készítenek élvezeti italt is.

Útifű: Fő hatóanyaga az ún. aukubin glikozid, emellett többek között nyálkaanyagot, C-vitamint, cserzőanyagot, citromsavat tartalmaz. A lándzsás útifű kiváló baktériumölő, gyulladáscsökkentő. Az útifűfajok levelének présnedve vagy a hideg vízzel készült kivonata egyes kórokozó baktériumok fejlődését gátolja. Sebgyógyító, ezért összezúzott levelének kipréselt nedve hasznos gyógyír lehet rovarcsípések, kisebb égési sérülések esetén.

A légutak gyulladásos megbetegedéseiben, köhögés csillapítására, köptetőként használják. Oldja a letapadt nyákot, elősegíti a köpetképződést. A torok nyálkahártyáját bevonva enyhíti annak gyulladását. Teája és a belőle készült szirupok nyugtatóan hatnak szájüreggyulladás, köhögés és rekedtség ellen. Köhögés elleni gyógycukorka alapanyaga. Ártalmatlansága miatt a gyermekgyógyászatban is szívesen alkalmazzák, belőle készül a kellemes ízű Plantago szirup.

Vad kakukkfű: Fő hatóanyaga az illóolaj, emellett tartalmaz flavonoidokat, cserzőanyagokat és fahéjsav-származékokat. Gyulladásos, hurutos légúti megbetegedések kezelésére szolgáló teakeverékek és gyógyhatású készítmények hatékony alkotóeleme. Köptető, enyhe görcsoldó és az egyik legerősebb fertőtlenítő hatású gyógynövény. Szamárköhögés és asztma esetén is jótékony hatású, oldja a hörgők görcsét és feloldja a váladékot. Enyhén keserű íze miatt általában édesítve fogyasztják.

Kamilla: Fő hatóanyaga az illóolaj, emellett tartalmaz flavonoidokat, kumarinokat és nyálkaanyagokat is. Az egyik legszélesebb körben használt és használható gyógynövény. Belsőleg alkalmazva görcsoldó, gyulladáscsökkentő, szélhajtó, gyomorerősítő és nyugtató hatású. Meghűlés esetén mint izzasztó és toroköblítő tea, igen jó hatású. Légúti megbetegedéseknél inhalációra is alkalmazzák. Külsőleg szemborogató, fogínyerősítő és sebgyógyulást elősegítő hatású.

Hárs: Flavonoidokat, kevés illóolajat, nyálkát, cserzőanyagot tartalmaz. Teáját meghűléses megbetegedéseknél alkalmazzák, izzasztó, köptető és nyálkaoldó hatású. A virágzat vizelethajtó és gyomorerősítő teák alkotórésze is. Enyhe nyugtató hatású.

Hogyan gyűjtsük? Hogyan tároljuk?

A csipkebogyót akkor kell gyűjteni, amikor a bogyók teljesen megérnek. Az érett, piros terméseket azonban még keményen kell leszedni, mert a dércsípte bogyók megpuhulnak és kenődnek, eltartásuk utána nem lehetséges. Zsákokban vagy halomban ne tartsuk, mert bemelegszenek, megpenészednek. Ezért célszerű vékony rétegben elterítve szárítani.

A bodza május közepétől június végéig virágzik. A virágszedés időpontját akkorra kell időzíteni, mikor a külső virágok már kinyíltak, a belsők viszont még bimbósak. Érdemes a virágot száraz időben begyűjteni, mert a harmatos vagy esős időben szedett virágok a száradás közben megbarnulnak. Az egész virágot („bogernyőt”) vágjuk le, és lazán rakva gyűjtsük kosárba. Semmiképp sem ládába, vagy zacskóba, ezekben ugyanis erősebben préselődnének, ami szintén a virágok barnulását okozza. Nem tévesztendők össze a gyalogbodzával, ami mérgező!

Az útifüű nagyon sokfelé megtalálható. Vigyázzunk, hogy a szennyezett területeket, így például utak mentét elkerüljük. Májustól szeptember elejéig gyűjthetjük, és a növény ép, egészséges tőleveleit kell felhasználni. A begyűjtött leveleket vékony rétegben kiterítve, jól szellőző helyen, többszöri forgatással kell megszárítani. A frissen vágott levél nyomásra, törésre érzékeny, könnyen barnul.

A vad kakukkfüvek gyűjtést végezhetjük kézzel vagy metszőollóval a fásodott részek fölött leszakítva a szárat, mivel a fás részek igen kevés hatóanyagot tartalmaznak. A betakarítást májustól szeptemberig végezhetjük, mert a vad kakukkfüvek ősszel gyakran másodszor is virágoznak. Napos időben érdemes gyűjteni, a növények szárítása jól szellőző, árnyékos helyen történjen.

Kamillánál a virágok akkor alkalmasak a gyűjtésre, amikor a csöves virágok már sárgák és a fehér nyelves virágok vízszintesen állnak. Általában speciális fésűvel szedik, de lehet sarlóval vagy kézzel is, minél rövidebb szárrésszel. A friss virág hamar befülled, ezért a nagy mennyiségben szedett virágot szét kell teríteni és lehetőleg lazán, dobozokban tárolni.

Hárs virágokat murvalevéllel együtt, a középső virágok nyílásakor szedik. Szárítás előtt a növény más részeit ajánlatos a friss drogból kiválogatni. A virág szedésekor vigyázni kell a fák épségére, ne sérüljenek nagyon. Az ezüsthárs (Tilia tomentosa) nem gyűjthető drogként, mert irritálhatja a nyálkahártyát.

Hogyan fogyasszuk?

Az említett gyógynövényeket legegyszerűbben teaként fogyaszthatjuk. Alább néhány bevált recept olvasható. Ezeket a növényeket egymással keverve is fogyaszthatjuk a téli megfázás idején vagy annak megelőzésére. Lehetőleg csak mézzel ízesítsünk.

Csipkebogyó áltermés (egész) – Cynosbati fructus cum seminibus és csipkebogyó hús Cynosbati fructus sine semine:

2-2,5 g aprított drogot 1,5 dl hideg vízzel leöntünk, néhány óráig ázni hagyjuk, majd leszűrjük. Napi adagja 2-3 csésze (6-10 gramm).

Bodzavirág – Sambuci flos:

2 teáskanál drogból (kb. 3-4 g) 1,5 dl forrásban lévő vízzel forrázatot készítünk.

Napi adagja 10-15 g.

Útifülevél – Plantaginis lanceolatae folium:

2 teáskanál (kb. 3 g) drogból 1,5 dl vízzel forrázatot készítünk. 10 percig áztatjuk, majd leszűrjük. Napi adagja 2-3 csésze.

Orvosiszékfű-virágzat (kamillavirágzat) – Matricariae flos:

1 púpozott evőkanál drogból 1,5 dl vízzel forrázatot készítünk, 5-10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Napi adagja 2-3 csésze, de ihatunk többet is, ha kívánjuk.

Vad kakukkfű herba – Serpylli herba:

Teaforrázatát ajánlott 1-2 gramm drogból és 1 csésze forrásban lévő vízből előállítani 10-15 perces áztatással. Naponta többször fogyasszunk a teából 1-1 csészét.

Hársfavirág – Tiliae flos:

1-2 kávéskanál (2-4 g) drogból 1,5 dl vízzel forrázatot készítünk. Mézzel ízesítve naponta többször, de főleg a délutáni órákban fogyasszuk.

Háttérinformáció:

Az adatok, információk forrása a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat a tanszék munkatársai tudományos igényességgel állították össze.

Az információk begyűjtését és a háttérkutatásokat a Traditional and wild project támogatta. A project a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

Forrás: http://gyorgytea.hu/