Sok ülésnek aranyeresség a vége

A magyarok átlagosan 5,6 órát ülnek naponta, életkor, lakóhely és végzettség szerint viszont hatalmas különbségek mutatkoznak: minden ötödik 30 év alatti fiatal napi 8-10 órát ül, a diplomás férfiak ötöde pedig ennél is többet, napi 10-12 órát tölt egyhelyben. A mozgásszegény életmód pedig nem csak az általános közérzetre hat negatívan, de számos érrendszeri betegség, például az aranyeresség kockázatát is növeli. Az aranyeres panaszok kialakulásához a mellékhelyiségben töltött hosszú idő is hozzájárul: a friss hazai kutatásból egyértelműen kiderül, hogy azok, akiknek már volt súlyosabb aranyérbetegsége, jóval több időt szoktak a mosdóban tölteni (a betegségtől függetlenül), mint egészséges társaik. A betegség kezelésében viszont manapság a munkahelyi környezet sem kell, hogy akadályt jelentsen: a közismert kúp és kenőcs mellett már az egyszerűen bevehető, diszkrét és gyors megoldással, az aranyértablettával is orvosolni lehet a tüneteket.

A mozgáshiány, a túl sok ülőmunka és az egészségtelen táplálkozás – olyan civilizációs ártalmak, amelyek a magyar társadalom jelentős részét is érintik, és számos népbetegség kialakulásához aktívan hozzájárulnak. Az ülőmunkát végzőknél például kétszer gyakoribb az érrendszeri betegségek előfordulása, sőt a rostszegény táplálkozás és az elégtelen folyadékbevitel miatt kialakuló székrekedés is tovább növeli az aranyeresség kockázatát.

A vidéken élők és az alapfokú végzettségűek többet mozognak, mint az átlag

A legfrissebb hazai statisztikák szerint a magyarok csak napi 5,6 órát ülnek egyhelyben, az eredmény viszont kevésbé bíztató, ha a részletes adatokat nézzük: a 18-29 évesek harmada legalább 8 órát ül mindennap, míg a diplomás férfiak ötöde sokszor napi 12 órát is egyhelyben tölt. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak egészségesebben élnek: közülük a legtöbben csak 2-4 órát ülnek napközben, hasonlóan, mint a vidéken élők, ahol tízből négyen válaszoltak így. A budapestieknek mindössze a 14%-ra igaz ez.

A kutatás szerint a nők is aktívabbak, ők leginkább napi 4-6 órát ülnek az irodában vagy otthon. „A nők sokkal egészségtudatosabbak, mint a férfiak, ami nem csak azt jelenti, hogy gyakrabban fordulnak orvoshoz, hanem a mindennapokban is jobban odafigyelnek az egészségükre. Többet mozognak, változatosabban étkeznek, és adott esetben a kellemetlen betegségekről is nyíltabban beszélnek a gyógyulás érdekében, mint a férfiak” – hívta fel a figyelmet Dr. Bánfalvi Péter, proktológus.

„Az aranyeresség sok esetben az irodai munkát végzők, illetve más ülőfoglalkozásúak (pl.hivatásos vezetők) betegsége, ezért is fontos a vállalatok egészségtudatossága: ha időnként lehetőséget biztosítanak a munkahelyi mozgásra, akkor csökkenthetik a munkatársak produktivitására is negatívan ható betegség kialakulását” – tette hozzá a szakértő.

A férfiak tényleg szeretnek a mellékhelyiségben ücsörögni

Bár a magyarok átlagosan 7,1 percet töltenek a mellékhelyiségben szükség esetén, a férfiak és a nők szokásai alaposan eltérnek. Míg a legtöbb nő 2-3 vagy maximum 5 percet tölt bent, minden tizedik férfi  15 percet vagy annál is többet ücsörög a WC-n. Pedig a hosszas erőlködés jelentősen megnöveli az aranyérbetegség kialakulásának az esélyét, amit a kutatási adatok is alátámasztanak: azok, akiknek már volt súlyosabb aranyérbetegsége az átlagnál jóval több időt töltenek a mosdóban (a betegségtől függetlenül), mint azok, akik még nem tapasztaltak aranyeres tüneteket. A betegséget ráadásul még mindig szégyenérzet és prüdéria övezi, ezért sokan titkolják a panaszokat és csak hetek után fordulnak orvoshoz.

„Ugyan a kezdeti stádiumban az aranyér enyhe tüneteket okoz, a kezeletlen betegség idővel fájdalommal, gyulladásos tünetekkel együttjáró, súlyosan előrehaladott állapotba fordulhat át, ezért a megelőzés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú. Akik esetleg kényelmetlennek érzik a krémek és kúpok használatát, már az egyszerűen bevehető aranyértablettával is gyorsan és diszkréten enyhíthetik a panaszokat – tényleg nem érdemes várni és szenvedni. A vérzés és a váladékozás ráadásul vastagbéldaganatra is utalhat, ezért mindenképpen keressen fel egy szakértőt aki szokatlan tüneteket észlel” – hangsúlyozta Dr. Bánfalvi Péter.

Forrás: https://napidoktor.hu/index