Óriási lehetőség, pocsék tények 2012-06-19 Blog Megosztás: Tweet Ma egyáltalán nem támogatják a napelemes rendszerek telepítését, sőt, 27 százalékos az áfa – döbbenetes. Látszik is, hogy nagyon kevés családi házas megrendelés van. Nem sikerült bevezetni a Metár-rendszert Magyarországon, mely arról szólt volna, hogy a szolgáltatók emelt átvételi áron átveszik a napelemek által megtermelt energiát, mint ahogy egyébként azt teszik már régóta Bulgáriában, Szlovákiában, vagy például Németországban. Míg a korábbi jogszabály szerint az 50 kWh-nál kisebb erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig az idei évtől a túltermelésért 22 forintot kapnak kWh-ként (ez körülbelül 50 százalékos átvételi díj) a kiserőművek tulajdonosai. A támogatások elmaradása mellett az áramszolgáltatók felé történő engedélyeztetés, illetve a szabályozás nehezíti meg leginkább az értékesítést, így a napelemes rendszerek terjedését. Olyan feltételrendszert alakítottak ki egységesen, melyben minden invertergyárnak 4 szabványnak kell megfelelnie, míg külföldön például elég egyetlen certifikátot beszerezni. Nem azzal van a gond, hogy meg kell felelni a szabványoknak, hanem, hogy a legkisebb piacon a legszigorúbb feltételrendszert állították fel. A szakemberek véleménye szerint ennek hátterében valamilyen ismeretlen érdekeket szolgáló lobbitevékenység állhat. Ami egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer – mely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezi tudja – munkadíjjal és engedélyeztetéssel 2 millió forint alatt marad. Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét előre vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát, de az árak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszerűbb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelműen látszik, hogy a napelemes rendszerek egyelőre miért nem indultak rohamos terjedésnek. Be kellene indítani a Metár-rendszert, melyre mindeddig csak ígérgetések voltak. Minimálisan megemelt átvételi árral ugyanis lökést lehetne adni a magyar gazdaságnak. Hiszen, ha a befektetők idehozzák a pénzüket, s Magyarországon termelnek Magyarországnak áramot ("magyar napból"), az jókora lökést ad a GDP-nek. Arról nem is beszélve, hogy szép számmal létesülnének új munkahelyek is. Végezetül pedig a napenergia lakossági hasznosításának elengedhetetlen feltétele a következetes állami támogatások életre hívása is. vid4u.init(480,360,’9msjlKYrMD’,null,3); Forrás:
