Nátha vagy influenza? Antibiotikum vagy mézes tea?

Kaparó torok, rossz közérzet, levertség, láz. A náthára vagy influenzára utaló kellemetlen tünetek jelentkezésekor sokan nem fordulnak egyből orvoshoz, inkább igyekeznek házi praktikákkal kezelni azokat.

Ha csupán megfáztunk, vagy egy nátha kezdeti szakaszában vagyunk, torokfájást csillapító szopogató tabletta és mézes tea hatásos kezelési mód lehet. Ám ha a tünetek nem enyhülnek, magas láz kínoz minket és mindehhez még végtagfájdalom és fejfájás is társul, előfordulhat, hogy influenzával állunk szemben.

„A tünetek alapján sokan összekeverik a náthát és az influenzát és tévesen diagnosztizálják a betegségüket. Éppen ezért, vagy az orvostól való félelmükben nem is fordulnak egyből szakemberhez. Pedig egy rövid vizsgálattal hamar kideríthetjük, hogy mivel is állunk szemben, és gyorsan megtalálhatjuk a megfelelő kezelési módot. Ez azért is fontos, mert megfázás, vagy kezdődő influenza esetén nincs szükség antibiotikumos kezelésre, és elegendő lehet a pihenés, orrcsepp és lázcsillapító használata, valamit a bőséges folyadékpótlás. Felülfertőződés esetén azonban indokolttá válhat az antibiotikum használata, ugyanis, ha nem kezeljük megfelelően a betegséget, akkor annak komoly szövődményei is lehetnek”– mondta Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi orvosa, programvezetője.

Az influenzát vírus okozza, amely úgynevezett cseppfertőzéssel a levegő útján terjed tüsszentéskor, köhögéskor, vagy fertőzött tárgyakkal való kontaktus útján. Az első tünetek – magas láz, hidegrázás, elesettség, levertség, izomfájdalmak, étvágytalanság, erős torokfájás, fejfájás – a fertőződést követően 1-3 nappal hirtelen jelentkeznek, néhány nappal később megjelenhet a köhögés is. A magas láz 1-5 nap alatt megszűnik, valamint megfelelő kezelés mellett napok-hetek múlva a többi tünet is elmúlik. A tüneti kezelés hatásos módja az ágynyugalom, bő folyadékfogyasztás, a megfelelő lázcsillapítás és nagy adag C-vitamin. Az elhanyagolt betegségnek azonban súlyos következményei lehetnek, mint például tüdőgyulladás, hörghurut, de súlyosabb esetben akár szívizom- vagy agyhártyagyulladás is. Éppen ezért, ha a tünetek nem enyhülnek, vagy súlyosabbá válnak, mindenképp forduljunk orvoshoz. Ilyenkor ugyanis indokolttá válhat célzott gyógyszeres kezelés. Amennyiben antibiotikumot szedünk, ajánlott a probiotikum alkalmazása, mellyel megelőzhetők, vagy csökkenthetők az antibiotikumok egyes mellékhatásai.

Mint minden betegség, így többnyire az influenza is megelőzhető, vagy megfelelő védekezéssel elérhetjük, hogy enyhébb lefolyású legyen a megbetegedés. A megelőzés egyik módja az alapos kézmosás, gyakori szellőztetés, vitamindús táplálkozás és a rendszeres sport, de sokan az influenza elleni védőoltás mellett döntenek. Aki az oltást választja, annak nem szabad megvárnia a járvány megjelenését, ugyanis az oltás által okozott védettség kialakulásához két-három hétre is szükség lehet, ráadásul a nátha vagy egyéb megbetegedés is nehezítheti az oltóanyag beadását. Az oltóanyag összetételét minden évben az alapján határozzák meg, hogy melyik influenza vírus variánst mutatták ki a leggyakrabban, ezért az oltást érdemes évente újra beadatni, hogy biztosan védettséget okozzon. Bizonyos személyeknek kifejezetten indokolt a védőoltás, például 60 év felettieknek, kórházi dolgozóknak, krónikus máj-, vese-, vagy légzőszervi betegségben szenvedőknek, kisgyermekeknek 6 hónapos kor után a gyermekeknek készült vakcinával, vagy olyan személyeknek, akik munkájuk miatt nagyobb közösséggel érintkeznek.

Forrás: Budai Egészségközpont