Mikor kérhetőek az egynapos orvosi beavatkozások?

A Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban a betegek mintegy 28-30 százaléka kap olyan speciális műlencsét, amellyel nem csak a rövid- és túllátás, hanem az ún. szaruhártya-görbületi eltérések is semlegesíthetőek az esetek 98 százalékában.

A kórház felújításának részeként az osztályon kicserélték a légkondicionáló berendezéseket, kifestették a kórtermeket, és új bútorokkal rendezték be az egyes helyiségeket, ami az egynapos sebészeti ellátás adta lehetőségek és a betegforgalom miatt volt kiemelten fontos.

Az egynapos sebészet nagy teret nyert az utóbbi időben, hiszen jelentősen csökkenti egyrészt a betegek számára a megterhelést, másrészt hatékonyabbá teszi a rendelkezésre álló kapacitásokat  – mondta el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Dr. Pesztenlehrer Norbert,  a kórház személyzetének osztályvezető főorvosa.

Egyre gyakoribb az egynapos ellátás

Nemcsak a szemészeten, hanem a kórház több osztályán is egyre nagyobb teret kap az egynapos sebészeti ellátás – jelentette ki Tamás László János, a Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa. Hozzátette: olyan beavatkozások jöhetnek ebben az esetben szóba, melyek nem nagy kockázatúak, így egy jól körülhatárolt betegség– és ellátáscsoport alkalmas egynapos ellátásra. Jelenleg a kórházban az ilyen jellegű beavatkozás az összes beavatkozás 15-17 százalékát teszi ki. Több helyen van, ahol a 8-10 százalékot sem éri el – fűzte hozzá.

Nőhet a járóbeteg forgalom

Az Egyesült Államokban, és más nyugat-európai országokban a fejlett technológiával rendelkező kórházakban az egynapos sebészeti beavatkozások száma eléri a 35-40 százalékot is. Magyarországon azonban Tamás László János szerint azért terjed lassan az egynapos ellátás intézménye, mert nincsen megfelelő erőforrás erre. Másik probléma, hogy a betegnek a műtét után lehetnek gondjai, vissza kell térnie a kórházba például varratszedésre, kontrollra, ez pedig megnöveli a a járóbeteg forgalmat, amely egyébként is túl van terhelve – mondta a főorvos.

Dr. Bíró Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem szemklinikájának igazgatója a műsorban arról beszélt, hogy a szemészet azon szakmákhoz tartozik, ahol az egynapos sebészet már hamar bevezetésre került. A műtétek körülbelül 80-90 százaléka egynapos sebészet keretében történik kórházi körülmények között. Magyarországon a szürkehályogos betegek körében végzik a legtöbb szemműtétet – nagyjából 80 ezer szürkehályog műtét történik évente. Az ilyen betegek régen 10 napot feküdtek bent a kórházban, aztán ez egy hétre rövidült le, ma már a komplikált esetek kivételével egynapos ambulanter műtét keretében történik a műtét.

Szigorú előírások

Szigorú előírások vonatkoznak arra, hogy milyen szemet lehet megoperálni egynapos sebészetben, és mik azok, amelyek esetében ellenjavallják ezt: például egyszemes betegnél az egy látó szemet nem szokás egynapos sebészetben megoperálni. Másik fontos előírás, hogy a műtétet követő napon a betegeket ellenőrizni kell. Előírják azt is, milyen messze lakhatnak a betegek az ellátóhelytől, kell, hogy legyen a beteg mellet kísérő, családtag, és persze az is jó, ha van autó – magyarázta Tamás László János, hozzátéve, hogy csak azokat a betegeket engedik haza a műtét után, akiknél nem volt semmilyen ún. intraoperatív, vagyis műtét alatti szövődmény.

Dr. Ember Ágoston sebész szakorvos úgy látja, szerény az egynapos ellátás keretében elvégezhető általános sebészeti beavatkozások száma, véleménye szerint újabb beavatkozásokat kellene ebbe beemelni. A megfelelő betegszelekció és a centralizáció elengedhetetlen az egynapos sebészeti ellátások esetében – emelte ki.

TB-alapon is végezhető

Kifejtette: TB-támogatással is igénybe vehető az egynapos sebészet, illetve meg kell különböztetni a finanszírozás tekintetében az intézményeket, hiszen vannak önálló egynapos sebészeti intézmények – közel 50 az országban – melyek lehetnek magánintézmények is, de a műtét térítésmentes. Van néhány olyan intézmény is, ahol a műtét csak költségtérítés fejében vehető igénybe magánklinikai ellátásként, és létezik továbbá olyan intézmény is, ahol társadalombiztosítás alapon vehetők igénybe a műtétek, de bizonyos műtéti típusok – például lézeres technikák, melyeknek magas a műtéti költséghányada – , ahol a társadalombiztosítás nem tudja finanszírozni a beavatkozást,így az csak magánellátás formájában vehetők igénybe. Ha TB finanszírozza a műtétet, akkor minden felmerülő költség vonatkozik erre – emelte ki a szakember.

A beteg kérheti, hogy saját önrész fejében esetleg magasabb kényelmi szolgáltatásokat vegyen igénybe, de ez nem a műtétre vonatkozik, hanem például az elhelyezésre, privát kórteremre, magasabb szintű étkezésre – magyarázta Dr. Vasas Norbert.

Forrás: Hirado