A levendula (Lavandula angustifolia) gondozása, gyógyhatása

Mi a közös a mediterrán tájakban, Provance-ban, valamint a Tihanyi-félszigetben? Valószínű már kitaláltok. Cikkünkben a levenduláról (Lavandula angustifolia), gyógynövényként, valamint egyéb módon történő felhasználásáról, és kertben történő gondozásáról lesz szó.

Ahogy annyi minden, úgy a levendula elterjedése is az ókorba nyúlik vissza, az ókori rómaiaknak köszönhetjük, akik a kellemes illatú örökzöld cserje virágát, illatosításra, és szépségápolási célokra használták fel. Európa egyéb területein felfedezték, hogy a lila virágú, aromás illatú levendula gyógyászati célokra is használható, így gyógynövényként kezdték termeszteni.

A levendula gyógyhatásai

A levendula gyógyhatásainak száma szinte végtelen, a néhány legfontosabb:

• aromaterápiában használva az egyik legjelentősebb nyugtató hatású, idegerősítő, hangulatjavító gyógynövény
• hatékonyan segíti az elalvást, és segítségünkre lehet a fejfájás csökkentésében is
• csökkenti a fertőzéseket, megfázáskor tisztíthatjuk a légutakat, ha levendulával inhalálunk
• gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatása van, így akár a pattanások elleni küzdelemben is jó szolgálatot tehet
• masszírozáshoz használva, csökkenthetők a gyulladásos eredetű izomfájdalmak
• korpás fejbőrre, és zsíros hajra is gyógyír lehet

Hogyan használjuk fel a levendulát?

A felhasználási lehetőségek száma végtelen. Készíthetünk levendulából gyógyteát, üdítőt, olaját cseppenthetjük rovarcsípésre, párologtathatjuk relaxáció során, vagy készíthetünk belőle ülőfürdőt is. Különösen Provance vidékén a gasztronómiában is felhasználásra kerül fűszernövényként, de itthon is felhasználhatjuk például levendulás olívaolaj, vagy levendula ecet készítésére is.

Neveljünk levendulát a kertben!

Ültetési hely, ideális talaj

Gondozása nem túl bonyolult, és szerencsére télálló is, így Magyarországon is sikeresen nevelhető. Ültetéséhez válasszunk, meleg, napos, szélvédett helyet.Talajra nem kényes, meszes, tápanyagokban nem igazán bővelkedő talajba ültetve, is jól érzi magát.

Érdemes lehet olyan növények mellé ültetni, amelyek fokozottan ki vannak téve a tetvek károsításának, ugyanis a levéltetveket, és a hangyákat is távol tartja egyes beszámolók szerint.

Helyének kiválasztásakor, számoljunk azzal is, hogy viszonylag nagy helyet igényel, az 50-100cm-es nagyságot is elérheti. Nem igényel túl sok vizet, ügyeljünk rá, hogy ne öntözzük túl.

Metszés, szaporítás

Virágait leginkább július derekán ontja, de akár még ősszel is virágozhat. A következő évi fejlődést elősegíthetjük azzal, ha még ősszel visszametsszük az ágakat, kb. kétharmadára, úgy, hogy a fás részeket érintetlenül hagyjuk.

Szaporítása történhet tőosztással, tavasszal, vagy késő ősszel, dugványozással nyáron, és lehetséges magvetéssel is szaporítani.

A levendula szaporítása

A dugványozásra legalkalmasabb időszak május végétől, augusztusig tart, ekkor a friss hajtásokról jó esélyekkel nevelhetünk új növényt, ez az időszak alkalmas a rozmaring dugványozására is.

A dugványozáshoz, friss hajtásokra, néhány cserépre, valamint ültető közegre és gyökereztető hormonra van szükség. A dugványok ültetéséhez homok és komposzt, perlit és komposzt, vagy virágföld és apró kavicsok alkotta keveréket használjunk.

A dugványozás menete

1. Vágjunk le kb. 15cm-es friss hajtásokat, és távolítsuk el az alsó levélpárokat róluk.
2. Egy levélcsomó alatt vágjuk el a szárat, ehhez éles kést használjunk.
3. Mártsuk a dugványokat gyökereztető hormonba, a sikeresebb és gyorsabb gyökeresedés érdekében.
4. Töltsük meg a cserepeket a korábban írt földkeverékek valamelyikével, és dugjuk bele a dugványokat.
5. Locsoljuk meg a dugványokat, a cserép számára keressünk árnyékosabb helyet. A megfelelő páratartalmat, a fölé rakott fóliával biztosítsuk.
6. Ha minden jól ment, néhány hát múlva a cserép aljánál már láthatók a gyökerek.
7. A fiatal kis növényeket ültessük szét egyesével, és így neveljük őket tovább a kiültetésig.

Forrás: CityGreen